Nyugdíjas Dalkörök B.-A.-Z. Megyei Találkozója

Szikszó 2015. május 22.

Örömdalolás Szikszón

Fényképgaléria a képre kattintva!

Borulat. Sötét felhők. Szomorú idő, hideg. Azt mondják, a tavasz a „természet reggele”. Ez éppen nem az. Szikszón, az Inkubátorház előterében, mégis vidám gyülekezet. Május 22, péntek délelőtt féltíz. Nemsokára kezdődik a Dalkörök Találkozója. Hagyományosan, immár negyedik alkalommal ezen a helyszínen, hála a helyi önkormányzat idősek iránti elkötelezettségének, önzetlen vendégszeretetének, és az „Őszirózsák” Nyugdíjas Klub odaadásának, jó szervezőkészségének.

A nagyterem zsúfolásig tele, az élénk nyüzsgés megszűnik, a zsongás elcsitul, amikor Leczkóczky Jánosné a színpadra lép, és belekezd Olosz Lajos „Köszönet az ángyai erdőnek” című versébe. Miért ez alkalommal és itt? Hamarosan „megvilágosodik”. Ángya Arad megyében fekszik. Itt élt és alkotott Olosz Lajos, Reményik Sándor, Áprily Lajos kor-, és sorstársaként Erdély „legbajosabb” évtizedeiben. Nem megszokott dolog verssel kezdeni egy dalosversenyt… és mégis! Mert miről szól ez a mai nap? Célja – szórakozással – ápolni nyelvünket, hagyományainkat, történelmünket, szeretni szülőföldünket, a hazát, népét és egymást. Ez a megye, idősödő generációjának évente ismétlődő egyik legnagyobb közösségi élménye. A vers felvezetésként méltó volt a délelőtt hangulatához.

Teszárovics Miklós, a B.-A.-Z. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, mint a rendezvénysorozat kezdeményezője is Babits idézettel kezdte megnyitóbeszédét. Elmondta, hogy a rendezvény tulajdonképpen két feladatot is teljesít: egyrészt bemutatkozási/fellépési lehetőséget biztosít a nyugdíjas klubokban működő dalkörök számára, másrészt a zsűri által kiválogatott legjobbak meghívást kapnak a szeptemberben, Csillebércen megrendezésre kerülő Szenior Dalkörök Országos Fesztiváljára. Ismertette a lebonyolítás formáját, a zsűri összetételét (Drótosné Mészáros Eszter és Patakiné Juhász – Nyitó Éva mindketten az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai és karvezetői, valamint Sebők Gyula, dalénekes) és köszöntőjében kifejezte azt a reményét, hogy a műsor színvonala, a versengés megfelel majd az eddig megszokottnak.

Takács Lászlóné alpolgármester asszony elhozta (a betegsége miatt távolmaradt) Füzesséri József polgármester szívélyes üdvözletét, jókívánságait. A résztvevőket és a nézőket, kedves, bájos vidám társaságnak nevezte és megtiszteltetésnek érzi, hogy egy kellemes-, tartalmas nap házigazdája lehet városa.

Az első műsorszám /a vendéglátó szikszói „Őszirózsák” Nyugdíjas Klub énekkara/ népdalainak előadásával azonnal ráhangolta a közönség a rendezvény kiváló hangulatára. És a többiek is: a sajószentpéteriek, a rudabányaiak, az ózdiak, a kondóiak, az encsiek, a halmajiak, a miskolciak, amikor énekelnek érezhető, hogy a bennük lévő szeretetet szeretnék megosztani a nézőkkel. Majd Vilmány, Rudabánya, Fügöd, Kurityán is méltó képviseletet nyújtott dalköreik, dalárdáik, férfikórusuk által. Érezhető, hogy a dalokhoz, a nóták nagy részéhez, az előadóknak „közük van”, ezért tulajdonképpen belőlük fakadnak. Sok előadott dal a sorsukról-, a környezetükről beszél, tartalma személyes életük, vagy közös élményeik emlékét képezi. Talán ezért is tudják úgy átélni. A közönség pedig pörög és pörög, már folyamatosan a szereplőkkel énekel, a közös dalolás minden porcikájukat megborzongatja, a szíveket megdobogtatja. Órákra elfelejtik, elkerülik az élet gondjaival való szembenézést. E szerep lehetőség a közösségek önmegvalósítására, a későn jött tehetség kamatoztatására. Kell a közös öröm, kellenek a közös élmények mindenkinek, aki a színpadon áll, vagy a nézőtéren ül. Aztán itt volt a miskolci Baross Gábor Vasutas Nyugdíjas Klub Örömdalköre. Némileg, vagy nagyon is rendhagyó módon retró dalokkal. A dalkörök műsorát három vers színesítette: Szamuil Jakovlevics Marsaktól, „A kis egér” Lövei Lászlóné-, Ladányi Zoltántól „Az első pogácsa” Polecskó Béláné-, és Petőfi Sándortól, a „Szeget szeggel” Szebenyi Lajosné előadásában. Mindhármat nagy taps, hangos ováció követte.

A Csillebércen megrendezésre kerülő Szenior Dalkörök Országos Fesztiváljára, a „Sajógyöngye” Népdalkör, Sajószentpéterről; „Rozmaring” Asszonykórus, Rudabányáról; „Abaúj Gyöngyszemei” Nyugdíjas Klub, Vilmányból; „Baross Gábor” Nyugdíjas Klub, Miskolcról; a Fügödi Nyugdíjas Klub Férfi Dalárdája; és az „Arany Ősz” Nyugdíjas Klub, Kurityánból jutott tovább.

Ez a nap mindennél jobban bizonyította, hogy szükség van a kisebb-nagyobb közösségekre, mert barátság és szeretet nélkül – főleg ebben a korban – az élet csupán lélektelen gépezet. Gyógyító erő van abban, ha el kell végeznünk egy ilyen szép feladatot, és – még idejekorán – rájövünk, hogy milyen képességek rejlenek bennünk. Talán sokáig nem is tudtunk róla. A fellépők a mostani sikerekre is építkezve fogadják, hogy jövőre ugyanitt újra lenyűgözik közönségüket.