Mesés tájakon Erdélyben... 2016. október 3-8-ig

Mesés tájakon Erdélyben
Kirándulás a Só vidéken

2016. oktöber 3-8-ig

Fénykép album, a képekre kattintva!

Erdély nem véletlenül ejt rabul mindenkit, aki odalátogat. Az elmúlt évek óriási változásai ellenére – vagy ezért is – továbbra is őrzi egyedülállóan gazdag hagyományait, kulturális sokszínűségét és az odalátogatók iránti legendás vendégszeretetét. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett, s az utazásra vállalkozók negyven fős csoportja, október 3-8-a közötti időben történő kirándulása alkalmával kapott ízelítőt erről.

 

Már az odautazás is csodás élményt jelentett a csoporttal először Erdélybe látogatók számára, akik pedig korábban is jártak ezen a vidéken, szívesen ismerkedtek újfent, és kaptak friss információkat a látottak kapcsán. Nagyvárad, a Királyhágó, majd Kolozsvár város nevezetességeinek (Szent Mihály templom, Mátyás király lovas szoborkompozíciója, a Házsongárdi temető, a Szent György szobor, stb.) szépsége nyűgözte le a csoport tagjait és ébresztett kellő tiszteletet mindenkiben.

 

A Szovátára, esti órákban történő megérkezéskor svédasztalos vacsorával vártak bennünket a Faget** szállodában, és a kétágyas- fürdőszobás-, balkonos, nagyon kényelmes szálláshelyünket elfoglalva pihenhettük ki az út fáradalmait. Az utazás része volt a korlátlan wellness használat, s az utazási program kínálta más városok-nevezetességek meglátogatása után, éltünk is a lehetőséggel. Utazási program volt viszont bőven: Székelyudvarhely, Csíkszereda, Csíksomlyó, Szejkefürdő, Farkaslaka, Korond, Parajd nevezetességeivel ismerkedtünk. Áhítattal ragadott el bennünket a csíksomlyói kegytemplom és fejet hajtottunk Orbán Balázs valamint Tamási Áron sírjánál.

Autentikus tájékoztatót kaptunk a népi fazekasság művelésének történetéről Józsa Jánostól, a népművészet mesterétől. Voltunk Parajdon, a sóbányában is. Más kirándulás alkalmával lenyűgözött bennünket a Bucsin tető már-már deres fenyvesei, Pongrácz tetői látvány és a Gyilkostó valamint a Békás szoros valóban mesébe illő tájai. A gyergyóalfalui templom falánál külön tisztelettel adóztunk a hitükben megerősödöttek előtt. A templom falán lévő emléktábla rögzíti ezt az eseményt. A táblát a hálás utókor az „Ősi szent hitünk védelmezője, a gyergyóalfalvi István pap emlékezetére” állították, „aki – olvasható tovább az emléktáblán – 1567 pünkösd hetében mozgósította és vezette gyergyó és csík népét János Zsigmond hadai ellen, aki erőszakkal akarta rájuk kényszeríteni az új hitet. Pünkösd szombatján, a Tolvajos tetőn találkozott a két testvér ellenfél. Az ősi hithez való ragaszkodás diadalmaskodott! Azóta minden pünkösdkor hálaadó zarándoklatot tartunk a Csíksomlyói Madonnánál.” /Olvasható a táblán./ Azt is – igaz autóbusszal – megtapasztalhattuk, hogy milyen hosszú a zarándoklati út Csíksomlyóig. A szállás és az ellátás (svédasztalos reggeli és vacsora, szendvicsebéd és mellé a wellness korlátlan használat) a nyugdíjas pénztárcával valóban kompatibilis áron, bőségesen mindenki megelégedésére szolgált.

Visszaúton Segesvár, Világörökség részét képező nevezetességével, a várral ismerkedtünk, s bár „pityergett” kicsit az idő, a látvány kárpótolt. Egy élményekben gazdag, kiválóan szervezett kirándulás részeseiként-, az itt szövődött barátságok jó érzésével tértünk haza a hatodik napon, az esti órákban, Miskolcra.