Árnyék vetül az agrárünnepre

2017.09.22 18:06

Kétségtelenül az egyik sikeres ágazat mutatkozik be a héten a Hungexpón. A csillogó felszín alatt bőven akad gond is, bár a mezőgazdaság bajairól most nem szívesen beszélnek.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

 

Megfelelő fizikai kondícióval érdemes csak nekivágni az idén 178-ik alkalommal megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) bejárásának, hiszen a fedett és nyitott kiállító terek, állatbemutató karámok összterülete mintegy 56 000 négyzetméter. Ráadásul aki először jár a Hungexpo vásárvárosában, könnyen eltévedhet a hatalmas csarnokok labirintusában. Valószínűleg megoldhatatlan feladat elé néz, aki végig akarja látogatni mind a 876 kiállítót, csak kisvállalkozások 397 standot foglalnak el.
 
A fények és a kiállítóterek között az első közönségnapon még nincs tömeg, de azért sokan kimerészkedtek hétköznap délelőtt is, bár végig lógott az eső lába. Külön buszparkolót is kiépítettek, ami 11 órára nagyjából meg is telt. Jó néhány vidéki csoport érkezett. A bejárattól a pavilonokig vezető fedett sétány két oldalán a lacipecsenyések, mézeskalácsosok, sörbódék, mézeskalácsosok kínálták a portékáikat. Persze a tapasztalt vásárlátogatók csak módjával csipegettek, mert a pavilonokban ingyenes kóstolókkal várták az érdeklődőket az őstermelők, kis- és nagyvállalkozások.
 
Aggteleken nem csak barlang van
 
Az erdő kincseiből készít kézműves termékeket Koltayné Zsoldos Krisztina és Koltay Gábor. A férj agrármérnök végzettségű és a gombák szakértője. Repertoárjukban különleges lekvárok is találhatók, mint a som, a kökény, a csipkebogyó, bodza, vagy a galagonya. A hagyományőrző technológia miatt nem használnak semmilyen ízfokozót, egyéb vegyszert. Hitelt csak a házvásárlásra vettek fel, de az eszközök nagy részét a több száz éves bevált formák alapján készítették el. Ilyen a hálós gombaszárító keret, a lekvárfőző üst, a fakanalak, a görbe kanál, vagy a szilvapasszírozó kaloda.
Az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával juthattak el az OMÉK-ra. Éppen a kézműves jelleg miatt csak a nagyobb vásárokon, rendezvényeken árusítják termékeiket, illetve a fővárosban néhány különlegességeket kínáló üzletben. Természetesen a portájukon és az Aggteleki barlangnál árusítják a portékájukat. A fejelesztésekhez sem vesznek fel hitelt. A régi istállóból is a forgalomból származó bevételből alakítottak ki egy kis üzemet, ahol a látogatók figyelhetik, hogyan készülnek a finomságok.
 
A test töltekezése mellett autentikus és kevésbé autentikus népzene, ének harsogott a színpadokról, de kisebb zenekarok vették nyakukba a pavilonok útvesztőit és trombita, dob, hegedűszó gondoskodott a megfelelő hangulatról és decibelekről. A csillogó felszín alatt alatt azért súlyos gondokról is beszéltek a kiállítók. A mezőgazdasági cégek képviselői egymástól függetlenül az egyik legnagyobb gondnak a munkaerőhiányt nevezték. A jövőre belépő újabb kötelező béremelések tovább növelhetik a terheket. Ez pedig érződni fog a fogyasztói árakban is, s a hatást csak erősíti, hogy több élelmiszeripari termék alapanyaga folyamatosan drágul.
 
Miközben az agrártárca államtitkára az ünnepélyes megnyitó alkalmából arról beszélt, hogy a gazdák egyre bátrabban vesznek fel hiteleket, a lapunknak nyilatkozó őstermelők, mikrovállalkozások tulajdonosai ennek ellenkezőjéről számoltak be. Ilyen bizonytalan helyzetben nem szívesen vesznek a nyakukba adósságot. Fejleszteni a bevételből tudnak, ha van annyi forgalmuk.
 
 
Több őstermelő, kisvállalkozó bár nem akart ünneprontó lenni, de magnetofonon kívül elmondta, sok pályázatot, szabályt olyanok írnak, akiknek fogalmul sincs a valóságról. A legtöbb tenderen például az őstermelők, kis családi vállalkozások el sem indulnak, mert számukra irreális összegű önrészre lenne szükség. Az pedig már az abszurd kategóriába tartozik, hogy az őstermelőknek a legújabb szabályozás szerint a plasztikkártyájuk megújításához 3 évre előre meg kell határozniuk a falugazdász számára, hogy évente miből, mennyit termel és ad el. Egy nógrádi őstermelő megjegyezte, aki ilyen szabályt készített, az soha nem hallott aszályról, jégverésről, növényi- és rovarkártevőkről, de még a kereslet változásairól sem. Tovább nehezíti az őstermelők helyzetét, hogy a termék címkéjén olyan adatokat is fel kell tüntetni, amelyekhez drága laborvizsgálatokra lenne szükség.
 
"A termékeink közül van ami az egyik évben roppant keresett, a másik évben pedig valami más aszaltgyümölcs, vagy méz a sztár. Hogyan várható el tőlem, meg a többiektől, hogy előre megsaccoljam, miből mikor mennyire lesz szükség. Az őstermelői igazolvány száma alapján pedig ellenőrizhetik, hogy "helyes" adatokat írtam-e be, vagyis az adott évben valóban akkora területen annyi zöldséget, gyümölcsöt termesztettem-e. Mi nem tenyérjósok vagyunk, hanem őstermelők, ami nem ugyanaz" - tette még hozzá. Ezeket a dohogásokat a vasárnapig tartó agrár-seregszemlén igyekeznek magukba fojtani vállalkozók. Az ünnepi nyilatkozatok az eredményekről szólnak, a holnap a holnap gondja. Ám valakik mégsem rejtik véka alá a véleményüket.
 
- Hiteleket elvből nem veszünk fel, a támogatásokat pedig nem tudjuk igénybe venni, mert nekünk túl nagy összeg kellene az önrészhez. Pedig szerettük volna megoldani a kertünk öntözését, különösen, hogy egyre gyakrabban van aszály. Ugyancsak szerettünk volna melegházakat építeni, a gyümölcsöst korszerűsíteni, fejleszteni, de képtelenek lettünk volna előteremteni a szükséges forrásokat - mondta Győri Ildikó, várpalotai őstermelő. A pályázatok szövege is nehezen érthető - tette hozzá férje, Kovács Sándor.
 
Összesen 21 féle kézműves terméket készít a házaspár. Zöldséget, gyümölcsöt, szirupokat, szörpöket, gyógynövényeket, vadon termő növényeket, fűszernövényeket dolgoznak fel, szinte mindegyik termékük tartósítószer és adalékmentes. Kizárólag a biokertészetekben engedélyezett növényvédőszereket használnak. A házaspár az őstermelői tevékenység mellett dolgozik, mert csak ebből, nem tudnának megélni. A forgalmukat sem tudják növelni, mert a rájuk vonatkozó szabály szerint csak lakóhelyük 40 kilométeres körzetében, illetve Budapesten árusíthatnak.
 

Súlyos tehertől szabadulva érkezett az OMÉK-ra a Hungerit Zrt., hiszen a tavalyi madárinfluenza miatt a teljes víziszárnyas állományát ki kellett irtania. Az újratelepítés legalább egy éves feladat, vagyis nagyjából idén novemberre fejeződhet be - mondta - Tóthné Kecskés Mária, a szentesi cég belkereskedelmi és marketing igazgatója. Az elmúlt időszakban alig termelt ez a szegmens. Novembertől újra teljes kapacitással dolgozhatna. Ennek a munkaerőhiány szabhat gátat. A járvány miatt csökkentett termelés miatt jelentősen le kellett építeni a létszámot. A társaság toborozna munkavállalókat, de Csongrád megyében is alig találni jelentkezőket. A hazai munkavállalók mellett a szomszédos országokból is érkeznek dolgozók, akiknek a többségét szintén be kellett tanítani. Őket két hetente szállítja haza a zrt.
 
A Hungerit közvetlen kárát, vagyis az kényszervágott állomány értékét megtérítette az állam, de a közvetett károk, termelés- és árbevételkiesés enyhítésének mértékéről még folynak a tárgyalások a kormánnyal. A magyar mezőgazdaság ünnepi seregszemléjére már derülátással érkeztek a cég vezetői, hiszen a hazai és az európai piacon is kialakult hiánynak köszönhetően nagy eséllyel visszaszerezhetik korábbi pozícióikat. A pecsenyeliba szállítások már beindultak és 2018. januárjától a pecsenyekacsák is követik őket. Az európai piacokon kívül Kanadától Japánig - ez utóbbi ország idén az OMÉK díszvendége -, exportálnak csirkét, kacsát, libát.
 
Ez az OMÉK már nem annyira szakmai kiállítás, mint volt korábban, hanem inkább a közönségnek szól. De azért a Hungerit nosztalgiából még megmutatja magát, ám a legfontosabb seregszemle számukra ma már a kétévente Kölnben megrendezett ANUGA agrár- és élelmiszerkiállítás, amely most októberben lesz. Az OMÉK-ra a fontos üzletfelek már nem jönnek, az üzletek inkább a német városban köttetnek.
 
Húsba vágó gondok
 
Egyre bonyolultabb és költségesebb az állattartás, ráadásul területigényes is. Ezt az ágazatot különösen sújtja a szakemberhiány, mert ez igen nagy élőmunkaigényes szegmense a mezőgazdaságnak. A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. sertéstartással, vágással és húskészítményekkel, valamint tej és húsmarha tartással is foglalkozik. A méretgazdaságosság még jelent némi helyzeti előnyt az agrártársaságoknak, de az állattartás területén ez is egyre kevésbé tapasztalható - állította Molnár Pál, a társaság kereskedelmi vezetője. Különösen a szarvasmarha ágazat nagyon munkaintenzív, és egyre drágábban lehet gépesíteni.
A szerencsieket is nehéz helyzetbe hozta az agrárcégek földtulajdon szerzésének tilalma, illetve az íróasztalnál kitalált bérlehető terület rugalmatlan területi korlátozása. A bérleti szerződések lejártával pedig jelentősen emelkedhetnek a bérleti díjak. Előfordul, hogy valamelyik íróasztalnál kitalál valaki egy akciót, például a kiváló minőségű árukét, csak az érintett vállalkozásokat nem értesíti. Márpedig éppen a minőséghez szigorú technológiai fegyelem szükséges, és ha rövid távra jelentik be az akciót, esetleg nincs hozzá elegendő árualap.
A munkaerőhiány egyre nagyobb gond. Néztem egy munkaerőtoborzó cég honlapját és látom, hogy már ők is, maguknak 20 munkatársat keresnek - említette Molnár Pál. A 2018-as kötelező béremelés és bérnyomás a költségekben rögtön megjelenik, az árakban azonban csak késleltetve.
 
Bihari Tamás
nepszava.hu