Biszku-per: elmaradt a beígért botrány

2015.10.02 16:56

Novák Előd és az „1956" feliratú egyenpólóban felvonuló jobbikosok némán demonstráltak a hallgatóság soraiban pénteken a Biszku-per megismételt tárgyalásának első napján, a beígért botrány így elmaradt. A biztonság kedvéért azért két készenléti rendőr végig a tárgyalóteremben volt.

Láthatóan nagy erőkkel vonult fel a Készenléti Rendőrség pénteken a Fővárosi Törvényszék épülete körül. Odabent is a szokásosnál többen vigyázta a rendet. Nyilvánvaló volt, hogy a bíróság elejét akarta venni, hogy Novák Előd megint botrányt csináljon, ahogy az első perben tette. Azonban a jobbikos képviselő és az őt kísérő ifjú aktivisták nagyon is visszafogottak voltak.

Novák még a tárgyalás előtt megígérte az újságírónak, hogy a Jobbik hatalomra jutása esetén megszünteti a pártállami vezetők extranyugdíjait, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy – Gyurcsány Ferencet is ide értve – a kommunista rendszer vezetőit kizárják a közéletből. Aztán a tárgyalás első szünetben távozott. Majd szép lassan elszivárogtak a jobbikos ifjak is. Egyszer kellett csak rájuk szólnia Steiner Gábor bírónak, hogy „a hallgatóság dolga, nevéből következően, hogy hallgasson". A tárgyalóteremben strázsáló rendőröknek semmi dolguk nem akadt.

A per Magyar Gábor ügyvéd, Biszku védőjének elfogultsági indítványával kezdődött, amit a bíró csípőből elutasított. Magyar azért nem tekinti elfogulatlannak a bíróságot, mert szerinte a politikai elvárásokhoz igazodva indokolatlanul sietteti az eljárás befejezését. Nevetségesen kevés időt kaptak a kirendelt szakértők az ítélőtábla által előírt feladatok elvégzésére.

Szakvéleményük tanulmányozására sem a vádlott, sem ő, mint védő nem kapott elég időt a szakvélemények tanulmányozására. Márpedig azok megállapításai perdöntőek lehetnek az ügy végkimenetele szempontjából. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság Zimmer Tibor történész személyében egy olyan szakértőt is kirendelt, akinek a perben való szerepeltetését a védelem előre kifogásolta.

Steiner bíró nem tartotta magát elfogultnak. Elmondta, hogy a szakvélemények tanulmányozására pont annyi ideje volt a védelemnek, mint neki. Zimmer kirendelésével kapcsolatban pedig rámutatott: ajánlhatott volna mást helyette a védelem, de nem tette, a bíróságnak pedig semmi kifogása nem volt Zimmer ellen.

Mindezek után rohamosan csökkenő sajtóérdeklődés mellett Steiner bíró ismertette a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratát, az első fokú ítéletet, amelyben a törvényszék korábban felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélték a pártállam ma 94 éves egykori belügyminiszterét, majd a Fővárosi ítélőtábla döntését, amellyel hatályon kívül helyezte a fenti ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket.

Biszku, aki mint az első tárgyalási körben, most is saját tolókocsijában ülve hallgatta a bírót, s csak néha szólalt meg, amikor vizet kért, s most sem kívánt vallomást tenni. Annyit mondott, nem tartja bűnösnek magát. Arra a bírói kérdésre, hogy hajlandó-e válaszolni kérdésekre, azt felelte: az attól függ, hogy mit kérdeznek.

Nyilvánvaló volt, hogy a súlyosan beteg vádlottat nem igazán foglalkoztatja a per. Orvosai szerint 40 percnél hosszabb ideig nem bír figyelni semmire. Ennek ellenére többször is előfordult, hogy nem élt a bíró által felajánlott „egészségügyi szünet" lehetőségével.

Biszkunak – mint ismert – azért kell bíróság elé állnia, mert részt vett 1956 végén a karhatalom megszervezésében (a mintegy 800-900 budapesti karhatalmisa nagy része az ő személyes ajánlólevelével lépett be a szovjet csapatok által hatalomra segített MSZMP párthadseregébe). Felbujtóként felelősnek tartják a budapesti és a salgótarjáni sortűzért, emellett engedély nélkül tartott lőszerekre bukkantak a lakásában és egy tévéinterjúban ellenforradalomnak minősítette az '56-os forradalmat.

A perben meghallgatott szakértőnek arra kellett volna választ adniuk, hogy a pártvezetés adott-e ki tűzparancsot a karhatalomnak. A szakértők ilyen parancsot nem találtak, ám egymással is vitázva úgy vélték, a központilag nem irányított karhatalmai egységek számára a párt döntései olyanok voltak, mint a Biblia, s a helyi parancsnokok saját belátásuk szerint dönthettek arról, hogy a kialakult helyzetben milyen eszközöket alkalmaznak.

A per novemberben a szakértők meghallgatásával folytatódik.

nol.hu