Új alapokra helyezik a háziorvosi tevékenységet

2015.07.08 08:38


A jövőben a kormány a patikai tulajdonváltáshoz hasonló államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukcióval segíti a praxiscserét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel praxisvásárlásra is felhasználható lesz. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint a cél az, hogy erős, korszerű alapellátás legyen az országban, amely új szemlélettel a népegészségügyi célokat szolgálja.

Az alapellátási törvény fő célja, hogy megoldást nyújtson a háziorvosi ellátás fő problémájára, az elöregedésre, amelynek elsődleges oka, hogy a fiatalokat nem vonzza ez a pálya. A KSH adatai szerint az ezredfordulón még 6729 háziorvos dolgozott az országban, 2013-ban már csak 6345. Ennél is jobban érzékelteti a probléma súlyát, hogy a praktizáló doktorok 40 százaléka már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, több mint egyharmaduk 60 éven felüli, és mindössze 17 százalékuk 45 év alatti. A többségük szeretne is élni a nyugdíjazás lehetőségével, ám mivel a háziorvosok a rendszerváltás óta vállalkozóként dolgoznak, és – a kedvezőtlen finanszírozás miatt – jellemzően minimálbérre vannak bejelentve, nem tehetik meg, hogy kiszálljanak. Eladhatnák ugyan a praxist, ha lenne rá vevő, ám a gyér kereslet miatt csak nagyon nyomott áron értékesíthetők. A fiatal háziorvosok többségének ugyanis nincs akkora jövedelme vagy olyan családi háttere, amivel lehetősége lenne egy praxis megvásárlására, és ebben piaci hitelek sem segítenek. Mindezek miatt mostanra annyira befagyott a piac, hogy csak a nagyobb betegszámú, fővárosi, illetve nagyvárosi praxisok tudnak gazdát cserélni.

Erre a paradox helyzetre nyújt megoldást, hogy a jövőben a kormány a patikai tulajdonváltáshoz hasonló, államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukcióval segíti a praxiscserét, valamint hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel ennek megvásárlására is felhasználható lesz.Ez az elképzelések szerint valamelyest orvosolhatja a betöltetlen háziorvosi helyek problémáját is. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának vezetője, Vajer Péter egy konferen­cián nemrég arról beszélt, hogy míg az utóbbi években jellemzően 180 körül volt azoknak a praxisoknak a száma, ahová legalább egy éve nem találtak háziorvost, a tartósan betöltetlenek száma idén váratlanul emelkedni kezdett, és már eléri a háromszázat. Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, 2018-ra számos térségben 50 százalékra emelkedik a betöltetlen körzetek aránya – idézte Vajer Pétert a Medicalonline szakportál.

El kell számolni a pénzzel. Magyarországon jelenleg több mint 13 ezer szolgáltató végez egészségügyi alapellátási tevékenységet. Ezek összesen csaknem 12 500 orvost, illetve mintegy 16 ezer szakdolgozót foglalkoztatnak. A legtöbb szolgáltató (6355), valamint a legtöbb orvos (6425) és szakdolgozó (8010) a háziorvosi szolgálatoknál dolgozik. Az egészségügyi alapellátás továbbra is az önkormányzatok feladata marad, de minden hónapban el kell számolniuk a helyhatóságoknak arról, mire költötték az OEP-től e célra kapott pénzt. (Korábban problémát jelentett például, hogy az önkormányzatok által foglalkoztatott védőnőknek nem mindenhol fizették ki a béremelést.)

A jövő évi költségvetés szerint 2016-ban további 10 milliárd forinttal bővül a háziorvosi praxisok finanszírozása, ami havonta újabb mintegy 130 ezer forinttal növeli a bevételeket. Míg az idei, ugyanilyen nagyságrendű összeget a háziorvosok jövedelmi helyzetének javítására, addig a jövő évi keretet már a háziorvosoknál dolgozó asszisztensek bérének növelésére szánják. Ezért abból a tervek szerint csak azok a praxisok részesülnek majd, amelyek igazolni tudják, hogy alkalmazottaikat jogszerű munkaszerződéssel és a más területen foglalkoztatott asszisztensekhez hasonló bérezéssel foglalkoztatják. A parlament korábban döntött arról is, hogy az önkormányzatok 2016-tól mentesíthetik a háziorvosokat az iparűzési adó megfizetése alól. Az új alapellátási törvénnyel kapcsolatban Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár még korábban azt mondta: céljuk, hogy erős, korszerű alapellátás legyen az országban, és ez nemcsak arról szól, hogy legyen elegendő szakember, be legyenek töltve a praxisok, hanem hogy egy új szemlélettel, a népegészségügyi célokat szolgálja az alapellátás. Ennek érdekében azok a háziorvosok, akik más szakképzettséggel is rendelkeznek, annak megfelelő tevékenységet is végezhetnek az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján. Erre ösztönözni is fogják őket, hogy azt a beteget, akit nem szükséges, ne küldjenek tovább szakrendelőbe vagy kórházba. Az ezzel kapcsolatos változtatásoknál egy évek óta zajló mintaprogram tapasztalatait is figyelembe vette a szaktárca. Ennek segítségével négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi kistérségben, összesen 16 településen 32 ezer felnőtt és 10 ezer gyermek egészségügyi ellátását szervezik újjá, a gyakorlatban modellezve az alapellátás minőségi megújítását. Ebben új elem az erőforrások települések közötti megosztása: úgynevezett praxisközösségek segítenek abban, hogy mindenütt és mindenki a megfelelő szakemberhez jusson, akinek olyan eszközök állnak a rendelkezésére, amelyekkel az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatásokat, többek között szűréseket tud nyújtani az ott élőknek.

napigazdasag.hu