35 évesek lettünk

 
 
 

Egy-egy emberi nemzedék kifejlődéséhez szükséges idő 25-30 év. Hosszú idő – fiatalnak, öregnek egyaránt. 55-60 éves kortól az elmúlásig tarthat az idősek utolsó életszakasza. A miskolci „Baross Gábor” Vasutas Nyugdíjas Klub, már ennél is többet megélt, történelme immár 35 éve folyik, ami ebben a műfajban igazán ritkának számít. Itt az ünneplés ideje az erre szánt napon, 2018. október 18-án.

 
 
Aki reggel kezébe vette az Észak Magyarországot, olvashatta a B-A-Z Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnökével, Teszárovics Miklóssal készült interjút. A szövetség vezetője méltatta intézményének és a nyugdíjas kluboknak az idős emberek közérzetének megőrzésében, javításában betöltött szerepét. Ezt hangsúlyozta ki Szabóné Julika klubvezető is, és tulajdonképpen erről szólt ez az egész nap. A program gyorsan pergett, emlékeztetett, üdített, feltöltött. Két órába mindaz, ami a klub életében fontos volt „belesűrűsödött” úgy, hogy az események sorából a közösség filozófiája is kitűnt. Egymás problémáival való foglalkozás, kultúra, játék, kiállítás, kirándulás, hogy csak a legfontosabbakat említsük az elhangzott ismertetésekből, a bemutatott filmanyagból. A közönség és a vendégek szinte együtt éltek az előadókkal, átvették, sőt fokozták az ,,iramot”, amit Julika a profi és az amatőr művészek diktáltak. Könnyek, nevetés, nosztalgiázás, a memória működésbe hozása a felidézett kellemes emlékek kavalkádja…
 
A mai életben sok bizonytalanság van, megszűntek a hagyományos kapaszkodók, zaklatottság vesz körül, az egész világ hisztérikus, brutalitással teli lett, de a kis közösségek változatlanul támaszt tudnak adni tagjaiknak. A család mellett ez a legösszetartóbb forma. Akik itt ülnek, megtalálták. Na meg az embert is, aki a kreativitást és a szervezőerőt jelenti. Idézet egy nyolc évvel ezelőtti újságból: „Ha a miskolci klubok egyik legjobbjának számító Baross egy-egy rendezvényét meghirdeti, a város nyugdíjasai már előre „fenik a fogukat”, vágynak az újabb élményre, a magas szintű szórakozásra, melyre biztosíték a klub neve, hagyományos igényessége.”
 
Mennyi élet volt ebben a 35 évben! Julikának a zsigereiben van, amit csinál. Akkora – sokszor elementáris – erővel, ahogy Ő teszi, szinte lehetetlen követni ezen a poszton. Most viszont ünnepélyesen, magától értetődő természetességgel teszi műsorvezetői dolgát. A Ő éveinek száma is növekszik, mégis már tíz éve változatlanul öröm, fantáziadús játékkedv, kiegyensúlyozottság árad egész lényéből.
 
Az idősekkel könnyebb? Lehet. Kevesebbet panaszkodnak. A klub életében hosszú idők tapasztalata, hogy ez az életkor módot ad arra, hogy boldogabbak legyenek az emberek, persze ha komoly betegségek nem kínozzák. Bölcsebbé válnak, jobban kezelik a konfliktusokat, nagyobb rálátásuk van az élethelyzetekre, kiismerik magukat és az adandó reakciókat is képesek jobban megalapozni, derűsebb szemlélettel fogadják el az életet. Hogy ehhez mennyiben járul hozzá a klubközösség, klubélet? Valószínűleg jelentősen. Mert a problémák kitárgyalása mellett apróbb-nagyobb örömöket kapnak, azokat közösen, tudatosan keresik is, hogy egy-egy alkalommal visszanyerjék kellemes életérzésüket.
 
 
Erről szól a nagy műgonddal, hozzáértéssel, ez alkalomra összeállított kiállításuk is, amit Teszárovics Miklós nyitott meg, kihangsúlyozva, hogy a klub a hosszú idő alatt végig számot tarthatott az elismerésre, és ami kevesek kiváltsága, mindig igyekezett magas színvonalon megfelelni a társadalom és a tagság kívánalmainak. Kiléptek saját burkukból, aminek jutalma az a szeretetteljes légkör összetartó erő, ami kialakult. 
 
A hivatalos események után természetesen jött az önfeledt ünneplés, gulyással, „borocskával”, viccelődéssel, pletykával, közös dalolással. Közben el lehetett felejteni egy időre azt is, hogy hol fáj, vagy, hogy a gyerekek, unokák nálunknál szebb-jobb országban keresik a boldogulást, hiányoznak.
 
Emlékezetes nap volt. A külvilág kirekesztődött, a levegő vibrált, energiával telt, az ízületek is csak hazafelé kezdtek el sajogni.
 
Találkozunk 5 év múlva – hasonló ünneplés keretében – akkor már 40 évesen!
 
                                                                                                                                  –ri –nő