Vallástörténeti kirándulás Abaújban és a Zemplénben

 
Vallástörténeti kirándulás Abaújban és a Zemplénben

2018. november 7.
 
 
 
A B-A-Z. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében, az Összefogás Nyugdíjas Klub által nyert pályázati pénz felhasználásával, s zömében a klub tagjainak részvételével, nagyon sikeres-, vallási ismereteinket bővítő, élmény dús kiránduláson vettünk részt Abaújban és Zemplénben.

Hálás szívvel mondunk köszönetet, az ötvenfős kirándulócsapatunkat Encsen, a Millenniumi parkban, (Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész által készített Aba Sámuel királyunk impozáns bronz szobránál), boros- és citromos teával, pogácsával valamint helytörténeti előadással váró, Encsi Művelődési Ház vezetésének, élükön Kércsi Tibor Úrnak. Ez a kellemes meglepetés, az egész napos kirándulás jó hangulatára nagy hatással volt.
 
 

Utunk következő állomása, Vizsoly volt.  A községhez kapcsolódó legnevezetesebb esemény, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának 1590-ben a vizsolyi nyomdában történő kinyomtatása. Károlyi Gáspár egyébként a településtől nem messze található Göncön volt tiszteletes, és mint ahogyan az idegenvezetőnk tájékoztatójából megtudtuk, munkatársaival együtt dolgozott a Biblia fordításán. A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak. Ők Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, mégpedig azért, hogy a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát itt nyomtassák. Idegenvezetőnktől azt is megtudhattuk, hogy ez idő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyi Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és a korrektúrákat. A nyomdatörténeti kiállítás a (kőfallal körülvett) vizsolyi református templom kertjén belül található, a Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeumban. A templomkerten belül található még a Bibliás Könyvesház, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János a „Népművészet Mestere” díjas restaurátor készítette. S miután a nyomdában lehetőségünk volt a Biblia egy oldalának (emlékként történő) kinyomtatására, Boldogkőváralja volt kirándulásunk következő állomása. Úti célunk a vár meglátogatása és ebédelés a Tekerjes Fogadó éttermében.

A vár idegenvezetője, korabeli nyelven mesélte el a vár keletkezésével kapcsolatos mondát. Ezek szerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király, betért Aszaló községbe, ahol csak egy Bodó nevű öreg aszalómestert talált. Ő megígérte a királynak, hogy megmenti: jobbágyruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Két nap múlva meg is érkeztek a tatárok, de azok faggatása közepette Bodó süketnek tetette magát és félrebeszélt. A tatárok a sok „süketelésre” ráuntak és otthagyták az öreget, Béla megköszönte a segítséget és továbbállt. Amikor végül a tatár levonult és a király visszatért a trónra, Bodó hét szekéren, hét lányával Budára indult. Ott a korábbi segítség fejében a királytól birtokadományt kapott azzal a feltétellel, hogy védelmére várat épít. Budán Bodó lányai mind férjet találtak, akik egy-egy éven át építették a várat, amely így hét év alatt fel is épült. IV. Béla így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

Fárasztó-, ugyanakkor nagyon tanulságos, élménygazdag volt a várlátogatás, még azok számára is akik nehezen (segédeszközökkel) mozogtak.

 
 
Abaújszántón megtekintettük a fából faragott Szent István, ülőalakos szobrát. A történet szerint azért csak ülőalakos szobrot tudtak készíteni, mert a szoborkészítésre szánt fát valaki eltulajdonította. Következő úti célunkon, Mádon, ahova, az Összefogás Nyugdíjas Klub, itt született és nagy helyismerettel rendelkező tagja, Palkó Lászlóné, Margó kalauzolásával érkeztünk, egy más vallási kultúráról szerezhettünk ismereteket. Például megtudhattuk, hogy a zsidók számára, milyen jelentőséggel bírnak, és hogyan készülnek a kóser ételek. Megtekintettük az 1795-ben épített, barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van, - tudtuk meg. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház – melyet szintén megtekintettünk és az impozáns falai között részletes ismereteket szerezhettünk a mádi zsidóság történetéről – teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

Kirándulásunk rövid borkóstolással és borvásárlással ért véget.