Mi elmentünk Szovátára…

 
Mi elmentünk Szovátára…
 
2021. október
 
 
Tavaly a pandémia miatt mellőznünk kellett a szovátai kirándulást, és ebben az évben is csak akkor lehettünk biztosak a hat napos erdélyi kirándulásban, amikor átléptük a határt. Akik kis csapatunkkal tartottak (melyet azért is szerveztünk meg, mert többek kifejezett kérése volt, mondván, hogy „idős koromra való tekintettel, ki tudja eljutok-e még egyszer?”) sok csodában gyönyörködhettek. 

Erdély csodálatos tájai, most is mindenkit lenyűgözött. A felújított szállodai kényelmes elhelyezés, a bőséges (svédasztalos) ellátás, a korlátlan wellness használat, no és a kirándulások: Kolozsvárra, (megtekintve a belvárost és a Házsongárdi temetőt) valamint Segesvárra, továbbá a Gyilkostóhoz, megcsodálva a Békásszoros kristálytiszta patakját és a
szédítően magas sziklákat, majd Parajd, Korond (Józsa János, a Népművészet Mestere a fazekasság helyi hagyományairól tartott előadásával) egyik ámulatból a másikba ejtettek bennünket. De fejet hajthattunk Farkaslakán Tamási Áron sírjánál is, csakúgy, mint Szejkefürdőn Orbán Balázs tizenkét székelykapun át vezető sírjánál.
 

Székelyudvarhelyen, a „Legmagyarabbnak tartott erdélyi városban” el-elgondolkodtunk a belvárosban látható és 2004-ben felavatott Emlékezés Parkjában, a tizenhárom mondahős, történelmi személy és kiemelkedő erdélyi művész egy-egy mellszobra előtt. Meseszép táj, gyönyörű erdőség és szédítő magasságok, Bucsintető, Pongráctető, és Erdélyre, valamint a svábok lakta falvakra jellemző építészet, a sófalvak- és sósziklák, melyeket a kialakulását pontosan megállapítható Medvetó környékén láthattunk, valóban a csodák-csodája. 

Közben csoportvezetőnktől megtudhattuk a románság és az erdélyi magyarság hányattatott történetét, hallhattunk a tatárjárás borzalmairól, Vlad Tepes (Drakula) kegyetlenkedéseiről, a mócokról, Avram Janku és Baba Novák történetéről, a települések neveinek kialakulásáról, és több, a helységekhez kapcsolódó anekdotákról, legendákról. A kirándulás méltó befejezéseként Máramaros megyében meglátogattuk Koltón, a Teleki kastélyt. A csoport több tagja szerint a Vad Gróf (Teleki magát nevezte így), kastélya idegenvezetővel történő megtekintése, valóban feltette kirándulásunkra a koronát. Többek között azért is mert Petőfi Sándor, Szendrei Júliával történő házasságát követően a mézesheteket itt töltötte. Teleki szobát rendezett be a nászutas párnak, és a személyzetet is szolgálatukba állította. Petőfi az itt töltött 20 nap alatt huszonnyolc gyönyörű verssel (pl. a „Szeptember végén” cíművel) gazdagította a magyar irodalmat. Akik velünk voltak Szovátán valóban kiváló- és kényelmes szolgáltatásokban valamint meseszép tájakat felvonultató csodákban, és ezekkel kapcsolatos ismeretek
szerzésében részesülhettek.