Aktuális Kulturális Programok, Hírek

 
 
 
 
2021. október 26-án 19 órakor
 
 
 
Újra találkozhatunk a Játékszínben, ahol ismét miskolci zenészkolléga lesz a vendégünk, Horváth Gyula bőgő művész, a Miskolci Szimfónikus Zenekar tagja muzsikál velünk!
 
 
Szakítástörténet társadalomkritikával – színházi premier Miskolcon
2021. október 18.
 

Október 16-án mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a Kasimir és Karoline című színművet. Keszég László rendezésében, Lőrinczy Attila dramaturg fordításában és átdolgozásában a Kamaraszínház színpadán láthatta a közönség Ödön von Horváth szenvedélyes szerelmi történetét, mely a fergeteges hangulatú müncheni sörfesztiválon, az Oktoberfesten játszódik.

 
Fotó: Horváth Csongor
 
Az osztrák-magyar drámaíró történetében mindenki mulatni vágyik, de ez az eltökélt szándék sem tudja eltakarni a bajokat, melyek a véralkoholszint emelkedésével mindinkább felszínre törnek, úgy a nehéz sorsú szerelmesek, mint a hatalmasok és a kiszolgáltatottak között. Keszég László és Lőrinczy Attila átirata a 30-as évekből a 70-es évekbe helyezi át az eseményeket, abba a korszakba, amikor a háború utáni Nyugat-Németországban megkezdődik a kapitalizmusból és demokráciából való kiábrándulás...
 
– A darabot Lőrinczy Attila dramaturggal dolgoztuk át, aki fordítója is ennek a változatnak. Mi jóval kevesebb emberrel tudtunk dolgozni az eredeti történethez képest, ezért úgy alakítottuk, hogy a mi előadásunk 12 emberre íródjon. Másrészt pedig 1932 egy kicsit már távol van, az Oktoberfest viszont a mai napig létezik. Elgondolkoztunk azon, hogy ha szeretnénk a mához közelebb hozni ezt az egészet, akkor mi az a legrégebbi időpont, ami lényegében már ugyanaz a világ, mint amit most élünk. Szerintem ez a ’70-es évek: onnantól nagyon hasonlóak a gazdasági válságok, hasonló a közélet változásának dinamikája – vázolja fel az alaphelyzetet Keszég László rendező, aki szerint egy szakítástörténetet látunk a színpadon, sok olyan ízzel, amik adnak egy szélesebb társadalmi képet is. – Ez a két fiatal talán túl sokat járt az iskola mellé. Nincs meg az a tudásuk, amivel képesek lennének megoldani a válsághelyzeteket. Csak nő a feszültség, ami kontrollálatlanul és artikulálatlanul, vulkánként tör ki belőlük – mondja a rendező.
 
 
– Régóta azt képviseljük, hogy olyan gondolatokkal találkozzanak a nézők, amelyek őket is elgondolkodtatják és építik a személyiségüket. Ez nem csak egy szórakoztató előadás, remélem, hogy egy kicsit felkavaró is lesz. Nem hiába volt ez az első művek egyike, amit a hitleri Németországban tűzre vetettek: túlzottan igaz módon szólt arról, hogy a munkásosztály hogy érzi magát. Nem demagóg volt, hanem hiperrealista módon bemutatott egy történetet, amiből nagyon sok minden kiderült az adott világhelyzetről. Én azt hiszem, hogy a miénk újdonság is, ahhoz képest, amit a többi Kasimir és Karoline szokott nyújtani: nem egy nagy kabaré show régimódi mutatványosokkal, hanem egy kamaradráma. A legjobb értelemben vett melodrámát szerkesztettünk ebből a darabból, amiből a nézők is sok mindent megtudnak majd önmagukról – zárja gondolatait Keszég László.
 
Kasimir szerepében Bodoky Márkot láthatja a közönség. – Kasimir egy rendkívül frusztrált ember, aki egzisztenciális válságban van: elvesztette a munkáját, amit nem tud feldolgozni, retteg tőle, hogy így már nem lesz elég jó Karoline-nek. Ezeket a frusztrációit viszont nem tudja kommunikálni, helyette agresszív lesz és meggondolatlan, így megbántja a nőt. Lenne rá lehetőség, hogy megbeszéljék a problémákat, ám ők mégsem képesek rá, és egy részeg este legvégére már nem tudnak visszatalálni egymáshoz – vezeti fel a színművész a fájdalmas szakítás történetét. – Végig azt várjuk, hogy történjen valami. Valamiféle hiányérzetet hagy maga után az előadás, de nem a klasszikus értelemben, hiszen azért mégiscsak ad valami pluszt. Szeretek olyan színházat nézni, amiben magamra vagy a környezetemre ismerek. Vagy ha a társadalomban lévő problémákat látom viszont. Arra én is tudok reagálni, tudok magamban kérdéseket és válaszokat találni, és szerintem ez pont egy ilyen előadás – ajánlja a darabot Bodoky Márk.
 
 
Prohászka Fanni látható Karoline szerepében, aki szerint az előadás nagyon jó társadalomkritika, ami egy szerelmi történet köré épül. – Leírja a mindenkori társadalom problémáit, a szakadékokat a rétegek között, az ebből fakadó feszültségeket. Teljesen rímel a mai korra az eredeti történet. A különbségek a bérekben, az életszínvonalban, hogy emiatt mennyi feszültség gyűlik fel az emberekben: ez is váltja ki azt, hogy ennyire frusztráltak és nem tudnak egymással kommunikálni. Kasimir és Karoline kapcsolatának is ez lesz a veszte. Nehézségekkel küzdenek, magukkal van bajuk, és ezt nem tudják jól kezelni a kapcsolatban, ehelyett egymásnak feszülnek. Két olyan ember, akiknek együtt kellene lenni, végül eljut odáig, hogy szakítás lesz a vége és nem is tudják megoldani a gondokat – részletezi a színművésznő. – Nagyon filmszerű az egész előadás, folyamatosan változik, hogy éppen melyik karakter életébe tekintünk bele. Vannak itt politikusok, bírók, és a munkásosztály képviselői. A díszlet is folyamatos mozgásban van, hol sörsátorként látjuk, hol pedig egy domboldalként – avat be a részletekbe Prohászka Fanni, aki szerint ez a színdarab úgymond egy „rossz példát” mutat. – Azt mutatja meg, hogy ne csináld. És pont ezért lehet belőle okulni. Hogy az emberek megtanuljanak jobban kommunikálni, és jobb formát találni a gőz kieresztésére – hívja fel a figyelmet a színművésznő.
 
minap.hu
 
 
„Nekem Miskolc a világ közepe”
 
Beszélgetés Fedor Vilmossal városról, kultúráról és új, városi megbízatásáról.
2021. szeptember 20.
 
Kezdjük talán a végével, azzal, hogy újra feladatot vállalt Miskolc kulturális életének formálásában. A jövőben a polgármester megbízottjaként dolgozik.
A hír igaz, a kulturális szektor képviselői előtt jelentette be az elmúlt héten Miskolc polgármestere, Veres Pál. Persze a bejelentést sok beszélgetés előzte meg, ahol megismerhettem a város vezetőjének elképzeléseit. Tetszett az, amit szeretne. Azt kérte, segítsek abban, hogy Miskolc visszakerüljön Európa kulturális térképére. Elmondtam, miben és hogyan tudok segíteni. Beszélgetésünk hosszú párbeszéddé alakult, aminek a vége már egy kérdés lett. Időt kértem, mert nekem is végig kellett gondolnom azt, hogy miben és hogyan tudom segíteni a város vezetőit. Bevallom, megkérdeztem sok kulturális területen dolgozó ismerősömet, mit gondolnak erről. Támogatásuk nélkül nem vállaltam volna. A családom tagjai, a gyermekeim és a párom féltenek, de megértették, hogy ez most fontos nekem. Ebben a városban születtem, és aki ismer, tudja, hogy nekem Miskolc a világ közepe. Mindebből következik, hogy igent mondtam.
 
Fedor Vilmos: a kulturális megújulás összefogás eredménye legyen
 
Fotó: Mocsári László
 
Milyen lesz a kulturális „felállás” a városházán, kikkel dolgozik együtt?
Elsősorban Varga Andrea alpolgármesterrel és Borkuti László kulturális tanácsnokkal. Hivatal, politika és szakma. Én az utóbbit képviselem.
 
Lehet-e tudni a konkrét feladatait?
Persze. Most a legfontosabb feladatom a város kulturális stratégiájának megalkotásában való részvétel, a tíz évre szóló vízió összerakása, annak a folyamatnak a megtervezése, hogy honnan hová akarunk jutni. Erről már korábban megkezdtem az egyeztetéseket a város kulturális intézményeinek vezetőivel, civilekkel, építészekkel, kultúrát támogatni akaró vállalkozókkal, amatőr művészeti együttesek képviselőivel, olyan emberekkel, akik számára fontos a város kulturális teljesítménye, akik mögött tudás és tapasztalat van. Azt szeretném, ha úgy, mint annak idején, amikor az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot készítettük, most is egy város összefogásának eredménye lenne a kulturális megújulás. Részt veszek a turisztikai tervezésben, a városmarketing formálásában, piaci rések kihasználásában és a város újrapozícionálásában.
 
Öntől hallottam úgy talán egy évvel ezelőtt, hogy 2023 Miskolc és a nemzet kulturális értelemben kiemelkedő jelentőségű éve lesz.
Igen, ez is fontos része lesz a munkámnak. Ugyanis 2023-ban 200 éves lesz a Miskolci Nemzeti Színház, ami a mai politikai határokon belül az első magyar nyelvű színjátszás otthona. Nyilván ez nemcsak a város, hanem a nemzet ünnepe. Ideidézek két véleményt. Az egyik 1923-ból Blaha Lujzától, korának kiemelkedő elismertségnek örvendő színészétől származik, aki Miskolcról és a miskolciakról úgy beszélt, mint akik az első hajlékát adták a magyar színművészetnek. A másik a jelenlegi igazgató, Béres Attila szájából hangzott el az évzáró társulati ülésen. Azt mondta, hogy a magyar színjátszás első templomáról méltó módon fogunk megemlékezni. Teljes közöttünk az egyetértés.
 
Szintén abban az évben ünnepeljük az első magyar poprock-fesztivál, a „magyar Woodstock” ötvenedik évfordulóját és hatvanéves lesz a vidék egyik legjobb szimfonikus zenekara, ami szintén a miénk. Ennek az évnek az előkészítését már most ősszel megkezdjük.
 
Ön tehát most szakmai feladatokat lát el a városházán.
Azt hiszem annak idején, amikor alpolgármester voltam, akkor is a szakmai feladatok vonzottak. Most tényleg azt csinálhatom, amit leginkább szeretek. Persze a zene és az írás is megmarad.
 
Ez azt is jelenti, hogy három népszerű kötete után újakra is számíthatnak az olvasók?
Igen, lassan befejezem a Miskolc legendái újabb kötetét, illetve felkértek a Magyar Állami Népi Együttes története különleges húsz évének megírására. Miután zenészként részese voltam a táncházmozgalom létrejöttének, ennek a korszaknak a megírása megtiszteltetés. Persze mindezek csak kiegészítőmozaikok. Számomra a legnagyobb érték ma is, hogy dolgozhatok a szülővárosomért.
 
minap.hu
Kötetbemutatóval tért vissza a Miskolci Galéria
 
2021. május 20.
 
A program részeként újra látogathatóvá vált az ősszel nyílt Hazatérés című tárlat is.
 
Hat hónap után várja ismét programokkal a látogatókat a Miskolci Galéria
 
Fotó: Juhász Ákos
 
Több mint féléves kényszerű szünet után F. Balogh Erzsébet Hazatérés című kötetének bemutatója volt az első nyilvános rendezvény a Miskolci Galériában. A program szorosan kapcsolódott az alkotóművész hónapokkal ezelőtt megnyílt tárlatához, ami a program részeként most ismét láthatóvá vált a közönség számára is.
 
Az eseményen előbb Kónya Ábel, a galéria első embere köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta: nagy öröm számára újból vendégeket látni a Rákóczi-házban. „A Hazatérés kiállításnak egészen június hatodikáig meghosszabbítottuk a nyitva tartását éppúgy, mint az emberi test teljesítőképességét ábrázoló Teljesítmény című kiállításért a Budapesti Illusztrációs Fesztivál tárlatáét is. Így próbáljuk kicsit visszakapcsolódni az ősszel bezárt tereinkhez. Ezt követően június 12-én, pontosan féléves csúszással a Téli Tárlat megnyitójával várunk majd mindenkit” – mondta.
 
 
Az este további részében F. Balogh Erzsébettel, a Miskolcról indult alkotóművésszel a helyszínen Dr. Orosz Csaba képzőművész, egyetemi docens, online formában pedig Tayler Patrick Nicholas festő művészeti író beszélgetett szülővárosról, hazatérésről, művészetről.
 
F. Balogh Erzsébet Hazatérés című tárlata tehát június 6-áig még megtekinthető nyitva tartási időben a Rákóczi-házban.
 
Tajthy Ákos
minap.hu
 

Újranyitnak a Miskolci Kulturális Központ intézményei

 
Május 17-én ismét megnyílnak a miskolci művelődési házak a látogatók előtt.
 
A Művészetek Háza, az Ifjúsági és Szabadidő Ház, az Ady Endre Művelődési Központ, a Vasgyári Közösségi Ház, a Görömbölyi Művelődési Ház és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, valamint a Lovagi Tornák Tere is várja az érdeklődőket, a járványügyi szabályozásokkal összhangban - írja közleményében a Miskolci Kulturális Központ. 
 
 
Az intézményekbe védettségi igazolvány felmutatása mellett lehetséges belépni. Védőmaszk használata javasolt, de nem kötelező, emellett kézfertőtlenítő is rendelkezésre áll belépésnél. Létszámkorlátozást az intézményekben nem vezetnek be.
 
Az épületekbe kizárólag védettségi igazolvánnyal rendelkező 18 év feletti, illetve 18 év alatti hozzátartozója léphet be. A védettségi igazolványok személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel együtt érvényesek. Hat év feletti gyermek személyi azonosságát diákigazolvánnyal vagy személyi igazolvánnyal ellenőrizhetik a munkatársak. 
 
A közművelődési intézményekbe érkező 18 év feletti csoportok védettségi igazolvánnyal léphetnek be, de a 18 év alatti csoportokat a jelenlegi szabályozás szerint nincs lehetőség fogadni. Kivételt képeznek azok a csoportok, ahol sporttevékenységet folytatnak és rendelkeznek sportolói igazolvánnyal, illetve művészeti képzésben vesznek részt iskolai keretek között. Ezeket a 18 év alatti csoportokat, illetve a felnőttképzésben részt vevő érintetteket védettségi igazolvány nélkül is fogadják, de belépéskor hőméréssel ellenőrzik és számukra kötelező a kézfertőtlenítés és a maszkhasználat.
 
Májustól az Erzsébet téren és Diósgyőrben – a Lovagi Tornák Tere előtt található Vásártéren - is Termelői piacok várják az érdeklődőket. Május 16-án a belvárosban, június 12-én Diósgyőrben szervezik az első piacot, ahol a vásárlók beszerezhetik kedvenc kézműves portékájukat, és válogathatnak az őstermelők zöldség-, gyümölcs, füstölt húsáru kínálatából.
 
A korlátozások miatt hagyományos gyermeknapi program megtartására nincs lehetőség; ám május 30-án a Művészetek Házában és az Ady Művelődési Házban is gyermekprogrammal várják a családokat. A Művészetek Házában a Keszekusza varázspálcája mesemusicalt, az Ady Művelődési Házban a Süsü a sárkány gyermekelőadást tekinthetik meg az érdeklődők. 
 
A művelődési házak meghirdették nyári napközis táboraikat, melyek megrendezésére abban az esetben lesz lehetőség, amennyiben a járványügyi rendelkezések ezt lehetővé teszik.
 
 
 
Fennmaradó örökségünk
 
Különleges videó készült a magyar kultúra napjára
 
A magyar kultúra napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. A jelenlegi helyzetben nincs lehetőség arra, hogy együtt ünnepeljünk, ezért a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. egy kis videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy a kulturális értékeket mi magunk tartjuk fenn és adjuk tovább generációról-generációra.
 
Ahogyan az anya dúdol gyermekének, a népmese szájról-szájra terjed, a dallam átszövi az életünket, úgy része az irodalom és a költészet a mindennapjainknak. A kulturális értékek generációkon keresztül öröklődnek. Van, hogy tudatosan, van, hogy észre sem vesszük, hogy átadjuk a következő nemzedéknek. Ezt üzeni az MKK videója – melynek kreatív koncepcióját Hetei Boglárka a társaság munkatársa dolgozta ki.

 


 

 



Szegedi Dezső Jászai Mari-díjas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja; a Számadó zenekar, Bárdos Zsuzsanna néptáncpedagógus, Örökös Aranygyöngyös táncos, a Kőrösi Csoma Sándor Program volt ösztöndíjasa; Horkai Lili Gyöngygalléros táncos és Herke Tamás Bence Ezüstpitykés táncos; valamint Visnyovszky Balázs a Szinvavölgyi Alapfokú Művészeti Iskola népi furulya tanszakos diákja mind-mind az első hívó szóra csatlakoztak a kezdeményezéshez. Mindannyian fontosnak érezték, hogy ezekben a vészterhes időkben is üzenjenek a közönségnek. 
 
neptanc
 
Fotó: Végh Csaba
 
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az évforduló alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
 
Az MKK „Miskolci kultúrmorzsák” címmel sorozatot is indít facebook oldalán, ahol hétről-hétre miskolci vagy Miskolchoz kötődő alkotók sorait osztja meg a közönséggel. Bemutatva szűkebb és tágabb környezetünk természeti-, épített- és szellemi örökségét, hogyan látják mindezt a város szülöttei és az ide érkezők.
 
minap.hu
 
 
Összefoglaló Miskolc 2020-as,
a vírus miatt megcsonkított kultúrális életéről