156 ezer magyar otthonában még mindig nincs wc és fürdőszoba

2022.01.24 15:54

Ez azonban nem minden, hiszen még mindig penészes falak közt él a legszegényebb magyarok több mint harmada. 

illudztráció

 

A járvány éve alapjaiban formálta át a mindennapjainkat, és csakúgy, mint minden EU-s tagország lakói, a magyarok is minden eddiginél több időt töltöttek otthonaikban. Ez önmagában aligha hír, azonban az Eurostat adatai azt mutatják, hogy meglepően sokan pocsék lakhatási körülmények közt voltak kénytelenek átvészelni a pandémia legkeményebb évét, 2020-at.
 
Az Európai Unió közös statisztikai hivatala által készített jelentés alapján a teljes hazai társadalom 20,4 százaléka, azaz több mint 1,98 millió ember élt olyan otthonban, ahol a tető vagy falak átáztak, megpenészedtek, vagy a nyílászárók cserére szorultak. Ezen a téren évek óta folyamatos a fejlődés, hiszen 2018-ban még 22,5 százalékon állt ugyanez a mutató.
 
Ez az egyértelmű javulás a legszegényebbek körében már nem jelent meg ennyire fényesen. 2020-ban azon magyarok, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát, azaz a 105 529 forintot, lényegesen nagyobb százalékban éltek lepusztult otthonokban – a járvány évében 38,4 százalékuk találkozott ezzel a problémával.
 
 
Bár az egyértelmű, hogy a 2010 óta eltelt években összességében lényegesen javult a legszegényebbek lakhatási helyzete, a helyzet már komorabb összevetve a régió adataival – ennek alapján nemcsak a V4-es országok, hanem Románia legszegényebb lakói is jobb körülmények közt élnek.
 
<
 
Jelentősen jobb a helyzet, hogyha arról van szó, hogy nagyságrendileg hány magyarnak jelent problémát az, hogy megfelelően felfűtse ingatlanját – ez 2020-ban a lakosság 4,2 százalékát, nagyjából 409,5 ezer embert érintett. Csakúgy, mint a beázások és a penészes falak esetében, itt is rosszabb helyzetben vannak a szegénységi küszöb alatt élők. Körükben 14,9 százaléknak okozott gondot az, hogy kellőképpen befűtsön: ez 0,9 százalékos növekedés 2019-hez képest, azaz a járvány évében ezen a területen romlott a helyzet.
 
 
Ha a nemzetközi összehasonlítást vesszük, Magyarország összességében a harmadik a régióban a statisztikát tekintve, hiszen a szegénységi küszöb alatt élő románok közel negyedének (23,4 százalék) okozott gondot az, hogy 2020-ban kellőképpen befűtsön. A helyzet Csehországban a legjobb, itt csak 6,8 százalék szembesült ezzel a problémával.
 
 
 
Mi a helyzet a fürdőszobákban?
 
Bár a többség számára feltehetően természetes a fürdőszoba léte, még mindig sok háztartásban nincsenek megfelelő tisztálkodási lehetőségek – igaz, a helyzet javul. Az Eurostat számai alapján 2020-ban a magyarok 1,6 százalékának hiányzott otthonából egy zuhany vagy fürdőkád, a probléma így nagyjából 156 ezer embert érintett.
 
 
Két évvel korábbi cikkünkben még arról írtunk, hogy körülbelül 381 ezer magyar kénytelen meglenni egy beltéri, lehúzható angol wc nélkül, azonban az azóta eltelt években ezen a téren is javulás történt.
 
Míg 2018-ban a lakosság 3,9 százaléka volt kénytelen nélkülözni ezt az alapvető szükségletet, 2020-ra ez a szám jelentősen lecsökkent 1,6 százalékra. Így csakúgy, mint a fürdési lehetőségek esetében, szintén nagyjából 156 ezren voltak kénytelen megfelelő mellékhelyiség nélkül élni.
 
A fejlődés látszik
 
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a járvány nem igazán akasztotta meg a magyarok otthoni körülményeinek javulását, még mindig van hová fejlődni. Különösen a szegénységi küszöb alatt élők esetében szükség lenne olyan intézkedésekre, amelyek segítségével például ahhoz a közel 156 ezer emberhez is eljuthatnának olyan alapvető szükségletek, mint egy működő, lehúzható wc.
 
Kollár Dóra
mfor.hu