A Fidesz egy-egy naranccsal lepte meg a képviselőket – Harmincegy évvel ezelőtt alakult meg az első szabadon választott Országgyűlés

2021.05.03 18:28

Göncz Árpád

1990. május 2-án Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első, szabad, többpárti Országgyűlés alakuló ülését. A képviselők elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című versét.

 
1990. május 3., csütörtök
 
Kedves meglepetés várta csütörtökön reggel az ülésteremben a honatyákat: : a Fidesz képviselői egy-egy narancsot – a Fiatal Demokraták szimbólumát – helyeztek el képviselő társaik asztalára. (Ez akkor még nem számított tiltott szemléltető eszköz használatának, a szerk.) Ez az apró gesztus is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt.
 
Már túlhaladt a mutató a 9 órát jelző számon, amikor Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke megnyitotta az ülésnapot.
 
Bejelentette, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Ferenc József képviselő, az FKgP elnöke.
 
Nagy Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt békési szervezete kezdeményezte az Országgyűlés előző megbízott elnökénél, Fodor Istvánnál Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítását. A válaszból kitűnt: a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget, mert a kérelmet az érintetteknek kell benyújtani. Nagy Ferenc és sorstársai azonban ezt nem tehetik meg, mert elhunytak, úgy, hogy szeretett hazájukat nem láthatták viszont, de magyarságukat, hovatartozásukat sosem tagadták meg. A képviselő javasolta: az új Parlament most pótolja régi adósságát, és törvényben rehabilitálja a volt miniszterelnököt és társait. Mint kiemelte: ezzel emberi és nemzeti mulasztást pótol a törvényhozó testület,, s újabb lépést tesz jogállamiságunk, nemzetközi elismertségünk útján, nemzeti ön- és közmegbecsülésünk terén.
 
Szabad György indítványozta, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága foglalkozzon a javaslattal. Ezt a képviselők 343 igen, 2 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadták.
 
Orbán Viktor és Szájer József
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
 
Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lépett az emelvényre
 
Bejelentette: a Minisztertanács lemondását követően – az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai szerint eljárva – a kormányalakítási megbízás előkészítéseként tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőivel, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjával. Véleményük ismeretében – figyelemmel a demokratikus parlamenti hagyományokra – kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét.
 
Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával.
 
Göncz Árpád a bejelentéshez személyes megjegyzést fűzött
 
Szólt arról, hogy Antall József képességeit az elmúlt, nem túl hosszú időben mindenkinek módja volt megismerni. Őt azonban régebbi szálak kapcsolják az MDF elnökéhez: politikai pályafutásuk nagyjából azonos helyről indult; mindkettőjükre nagy hatással volt az egykori kisgazdapárti politikus, Kovács Béla személye. Utalt arra, hogy igazi politikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, s azt mindenki számára iránymutatóan képviseli ma is. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a politikus meg tudja tenni azokat a lépéseket – a képviselők segítségére is számítva -, amelyeket egy új ország felépítésének útján meg kell tennie.
 
Antall József
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
 
A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást, kormányalakítási kísérletre vállalkozott. Kifejezte reményét: a magyar alkotmányosság új korszakában szokásjoggá, gyakorlattá válik, hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt.
 
Antall József hangoztatta:
 
A kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem irányítja, karriervágy nem vezérli
 
Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni.
 
Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére – mondta. – Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek – tette hozzá. Bármennyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével, mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre.
 
Pető Iván, Hack Péter, Eörsi Mátyás, Solt Ottilia, Dornbach Alajos
 
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
 
– A nehéz nemzetközi körülmények közepette – noha számos támogatót magunk mögött érezhetünk – csak önmagunk elhatározásával, tehetségével és akaratával érhetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja a mi sikerünket sem az ország határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azoknak, akik valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak – akár a kormányzó párt tagjai, akár az ellenzékhez tartoznak – egymással a politikában versengve, de az alapkérdésekben együttműködve kell előre haladniuk. Ha nem tudjuk megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes politika irányítja – akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról -, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai feltételek közepette mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért, gazdasági felemelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek.
 
– Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie, meg kell tartania – folytatta Antall József. – Illúzióink azonban e téren sem lehetnek, mert csak akkor haladhatunk előre, ha Magyarországon befektetések lesznek és mozgósítani tudjuk a nép gazdasági, politikai erőit.
 
Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek.
 
A magyar politikai életnek az Országgyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egymással, de egy kérdés megítélésében nem lehet különbség: valamennyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei.
 
Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk
 
Arról meg lehetünk győződve – bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül sor -, ha itt még egyszer, és ezt csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk” 
 
– mondta nagy tetszést aratva Antall József.
 
A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után leszögezte: a történelmi örökségnek kell meghatároznia magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk – hangoztatta.
 
E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megrendítően és – nyugodtan mondhatom – igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbízatást” 
 
– mondta végezetül Antall József.
 
A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait
 
Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak.
 
A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására.
 
Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti pártok frakcióvezetői, valamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi javaslatokat is tettek az egyes bizottságok tisztségviselőire. Ennek értelmében a Parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok megalakításáról és vezetőinek személyéről.
 
A Fideszesek többsége kivonult
 
A bizottságok elnevezése körül folyó hosszas vita közben a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége kivonult az ülésteremből. A Fideszesek távozásának okát Áder János a következőképpen magyarázta: – A bizottságok elnevezése körüli vitát kicsinyesnek, komolytalannak, az alakuló üléshez méltatlannak érezzük. Úgy gondoljuk a szakértői tárgyalások három hete alatt volt elegendő idő arra, hogy a frakciók egymás között tisztázzák: milyen bizottságokat, milyen elnevezéssel kívánnak alakítani. Véleményem szerint, ha ebben eddig nem sikerült megegyezni, akkor nem most, az alakuló ülés második napján kellene ezt megtenni. Azok a javaslatok, amelyek arra vonatkoztak, hogy esetleg új bizottságokat kellene alakítani, megoldhatók, hiszen minden bizottság további albizottságokat választhat tagjai sorából. Az elnevezéseken pedig szerintem nem érdemes most vitatkozni, mert azokat nyilván a bizottságok tevékenysége és működése teszi egyértelművé. Az is látható, hogy van tevékenységükben átfedés, tehát ezért ilyen precizírozásra nincs igazából szükség.
 
MTI, 1990. május 3., csütörtök 11:38