A Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat, és prémiumot se nagyon adott

2021.01.14 08:11

„A nyugdíjasok megszokták, hogy nehezebb időkben a baloldali kormányok rajtuk spóroltak... így szüntették meg a 13. havi nyugdíjat és vezették be a nyugdíjprémiumot, amelyet ők soha nem tudnak fizetni a nyugdíjasoknak...Mi ezt háromszor már megtettük” – ez egy idézet a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin egy minapi videójából. És íme még egy, ugyanonnan: „...ez garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzését és ezt a vállalásunkat nemcsak hogy teljesítettük, hanem közel 10 százalékkal tudtuk emelni a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt tíz évben”. A két állításban nem csak az közös, hogy mindkettő a nyugdíjas választóknak szól, hanem az is, hogy mind a kettő vaskos hazugság.

illusztráció
 
Korábban már töbször foglalkoztunk Novák Katalin egyik első idei Facebook-videójával, amelyben a nyugdíjasok „megdolgozása” érdekében bevetette az olyan hívószavakat, mint a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, s persze ezúttal sem maradt el tanulság: a gaz baloldal mindig csak elvesz, bezzeg a jóságos Orbán-kormány mindig csak ad a nyugdíjasoknak (is).
 
Ez azonban vaskos hazugság – állítjuk mi. Önök pedig – az alábbi tények, adatok ismeretében – döntsék el, hol van az igazság.
 
A 13. havi nyugdíj igaz története
 
 
– Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.
 
– 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, „Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."
 
– A Fidesz kormánypártként úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.
 
– A Fidesz és az MDF – már ellenzéki pártként – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merte vállalni döntése felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.
 
– A 2006-os országgyűlési választások kampányában a Fidesz bedobta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének az ötletét 2007. január 1-jétől, önálló képviselői indítvány („2006. évi ….törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról”) született, de a kormánypártok nem engedték általános vitára.
 
– A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták  a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.
 
– 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.
 
– 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.
 
– Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály: 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezetik a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.
 
– A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a II. Orbán-kormánynak.
 
Tíz év alatt csak háromszor fizettek nyugdíjprémiumot
 
A Gyurcsány-kormányt váltó válságkezelő Bajnai-kormány döntött tehát a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről, s egyben a nyugdíjprémium bevezetése jogszabályi feltételeinek megteremtéséről. Tette ezt a II. Orbán-kormány színre lépése előtt azért, mert a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt (kompenzáció nélkül) rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét meg akarta teremteni annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot.
 
2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele, s miután azt a törvény szerint a tárgyév novemberében kell kifizetni, akkor, ha a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül, Orbánéknak nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére. – Merthogy – emlékezzünk csak!a Bajnai-kormány 2010. május 28-án adta át a kormányrudat.
 
Arról pedig már nem a baloldal tehet, hogy a gazdaságot Orbánéknak hosszú évekig – az országba dőlő uniós források és a kedvező világgazdasági körülmények, plusz a bezuhanás utáni törvényszerű felpattanási dinamika ellenére – sem sikerült a gazdaságot 3,5 százalékot meghaladó éves növekedési  pályára állítani, ami kötelezővé tette volna számukra a nyugdíjprémium fizetését.
 
Összességében 2010 óta az egymást követő Orbán-kormányoknak (2010-et természetesen nem beszámítva) tíz év alatt összesen háromszor sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy tudjanak nyugdíjprémiumot fizetni.
 
– Először 2017-ben, azaz csak a kormányzás átvétele utáni hetedik évben fizették, ám ennek ellenére Orbán erre nagyon büszke volt: „Először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés." Az Idősek Tanácsa ülésén, az Országházban azt állította, hogy 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasokkal arról, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, amit sikerült tartani, sőt, szerény növekedés is történt. A nyugdíjprémium a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak  0,6-szorosa volt.
 
– 2018-ban magasabb volt a nyugdíjprémium, a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak  0,9-szerese.
 
– 2019-ben tovább gyorsult a növekedés, így a nyugdíjprémiumot is bőkezűbben osztogatták: a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak  1,1-szerese lett.
 
Reálértékben ennyivel nőttek a nyugdíjak
 
Novák Katalin szerint „közel 10 százalékkal tudtuk emelni a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt tíz évben” – hát, sajnálattal kell kijelentenünk, hogy ebben sincs sok igazság. Nézzük csak:
 
 
Megjegyzés: 2020-ban az éves inflációs adat még nem jelent meg, az első 11 havi infláció 2,7 százalék volt.
 
 
Általános iskola alsó tagozatában is ki tudják már számolni, hogy a fentiek alapján, a nyugdíjak reálértéke 6,6 százalékkal nőtt a Fidesz tíz éves regnálása alatt. Ez azért nem annyira „közel 10 százalék”, ahogy arról a Novák Katalin beszélt.
 
 
NVZS
hirklikk.hu