A hálapénz hazavágta a magánkórházat

2015.01.13 05:37

A lassan két éve üresen álló Telki Magánkórház újból megpróbál visszatérni az egészségügyi piacra, ezúttal Róbert Károly Magánkórház néven. Kovács Gábor, bankár (üzletember, műgyűjtő és filantróp, a KOGART  alapítója) egykori tulajdonosként elmondta: 1998-ban nyitotta meg a Telki Magánkórházat, de a hálapénz 2012-es legalizálása után már nem tudta felvenni a versenyt az állami egészségüggyel, így egy évre rá bezárta, majd most eladta az intézményt.

Két befektetése maradt még a foglalkozás-egészségügy területen, de ezeket a cégeket is szándékában áll eladni. A kórház új tulajdonosa, Lantos Csaba üzletember lett, aki az FHB felügyelőbizottságának embere, a MÁV igazgatóságának tagja, illetve a Heti válasz részvényese, mindemellett ő a KELER Zrt. és a Mol Energiakereskedő Zrt. igazgatósági elnöke is. 2010-ben a kilencedik leggazdagabb magyar volt, 5,1 milliárdos vagyonával. Eddigi tevékenységei után úgy véli, most az egészségügybe érdemes befektetni. Meggyőződése, hogy a régi kudarc ellenére is van jövője a magánkórházaknak. Az anno hat évig veszteséges kórházat a tulajdonosváltás alapvetően a járóbeteg-ellátás szempontjából érinti, ezt tervezik ugyanis bővíteni.

Lantos szerint, a magánkórház fogalmát rossz kontextusban értelmezzük, ugyanis nem a profitra, hanem sokkal inkább az állami megtakarításra kellene helyezni a hangsúlyt. Ennek azonban ellentmond, hogy magát az intézetet is a Növekedési Hitelprogram által sikerült megvásárolni, ráadásul az állami kórházak munkaerőit alkalmazzák másodállásban - magáncélokra.

Az újdonsült tulajdonos elmondása szerint a tulajdonosváltás után egyesített cégek több mint 100 egészségügyi dolgozót foglalkoztatnak, és mintegy 160 orvos dolgozok náluk. Hozzátette: mintegy 100 ezer páciensük volt eddig. A kórház sajtótájékoztatóján számos ígéret hangzott el, többek között a születéstől a halálig tartó gondozás, amit a gyermekgyógyászati rendelés bevezetésével igyekeznek teljessé tenni. Lantos Csaba elmondta, arra törekednek, hogy az aktív korosztályban lévőknek minél teljesebb szolgáltatást nyújtsanak, illetve hogy eddig minden évben 20 százalékkal nőtt a forgalmuk. Ez azonban nem egy átfogó adat, csupán egyes szakterületek (például a nőgyógyászat) népszerűségének köszönhető.

Az intézmény pénzügyileg nem képes igazán komoly beavatkozások végrehajtására - mint például egy agyműtét – így azokat a betegeket, akiknek ilyesmire lenne szükségük, az állami kórházakba fogják irányítani. A járóbeteg ellátó, a fekvőbetegeket fogadó, valamint a szanatórium intézménye között fizikailag nem lesz egyszerű az átjárás, ugyanis ezek Budán, Pesten illetve Nógrádgárdonyban helyezkednek el.

Rubin Eszter írása a Népszavának