A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

2021.11.11 13:37

A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.
 
illusztráció
 
Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!
 
Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!
 
Nem kell megijedni a sok számtól, de azok segítenek eligazodni értékrendről, kormányzati szándékokról és tendenciákról. Nézzük meg a KSH adatsorát (25.1.1.34. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma és teljes ellátásának havi átlagösszege), amelyből kiderül néhány dolog. Míg 2000-ben 3.145 058 fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járandóságban és egyéb ellátásban, addig 2010-ben a Bajnai/Orbán kormányváltás idejére ez lecsökkent 2.980 277 főre, majd 2021-re számuk tovább csökkent 2.514 969 főre. Ez a korhatáremelésnek és a népességszám csökkenésének „köszönhetően” 630 089 fő csökkenést eredményezett. Magyarul: ennyivel kevesebb embernek fizet az állam nyugdíjat és egyéb ellátást. Csak a margó szélén jegyzem meg, hogy 2020-ban a nyugdíjkorhatár 64,5 év volt és értelemszerűen az 1956-ban születettek (I-II. félévben születettek mehettek nyugdíjba) jelentős része már nem élt! Ugyanis 1956-ban közel 5 ezerrel több fiúgyermek született, mint lány, ennek ellenére, a férfiak közel csak kétharmada élt már, mire elérte a nyugdíjkorhatárt! 1956-ban született 94 030 férfi és közülük mindösszesen 63 325 fő élt csak, míg 1956-ban 89 361 nő született és élt közülük 76 554 fő. Ez egy iszonyatos veszteség, különösen a férfiak esetében!
 
A legstabilabb eligazodást az öregségi nyugdíjak adják, hiszen több ellátási forma az idők folyamán megszűnt (korhatár alatti rokkantsági nyugdíj, vagy a kort betöltött rokkantsági nyugdíj) így nincs összehasonlítási alap. Míg 2000-ben az öregségi nyugdíjasok száma 1. 671 090 fő volt, számuk 2010-re 1. 719 001 főre növekedett, majd ők – itt van friss adat – 2021-re 2. 028 758 főre nőtt. A növekedés itt 357 668 fő.
 
Ha megvizsgáljuk az ellátások összegét és a növekedés dinamikáját, akkor is érdekes tendenciákat látunk. Míg 2000-ben az összes ellátás átlagos összege 31 157 Ft/hó az öregségi nyugdíjak átlagos összege 35 931 Ft/hó, addig az 2010-re 83 689 Ft/hó és az öregségi nyugdíj 98 804 Ft/hó-ra emelkedett! Tehát: ez utóbbi közel háromszorosára (2,75-szörös) nőtt! Nézzük 2010 és 2021 között mi a helyzet (2010-et előbb láttuk) 2021-re az összes ellátás 137 375 Ft/hó, míg az öregségi nyugdíj összege 150 571 FT/hó-ra nőtt. Tehát az előző tíz év közel háromszoros növekedésével szemben, mindössze másfélszeresére nőtt az ellátás összege.
 
Végezetül a nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb ellátásokra fordított ellátások GDP százalékában kifejezett mértékét, az egy ellátottra jutó nominális átlagkereset százalékában valamint a saját jogú nyugdíjasok egy főre jutó átlagos teljes ellátást vizsgájuk (ez utóbbi már fent is szerepelt). Mindezt ismét a KSH adatbázisából emelem ki (25.1.1.33. Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok, saját jogú nyugdíjak).
 
A helyzet a következő: 2000-ben a GDP arányos kifizetés 9,2 százalékot tett ki. Persze, mondhatják, hogy a GDP-arányos kifizetés úgy is nőhet, ha a GDP csökken, miközben a kifizetett összeg változatlan. Itt azonban másról van szó. Arról, hogy a kormány minden megerőltetés és különösebb anyagi teher vállalása nélkül adhatna magasabb nyugdíjakat és a jelenleginél igazságosabb elosztást is megvalósíthatna. Az a GDP arány 2010-re felment 11.1 százalékra. Majd 2020-ra lezuhant 8,6 százalékra!
 
 
 
Az egy ellátottra jutó havi nominális összeg 2000-ben 32 986 Ft/hó, 2010-re ez felment 86 361 Ft/hó-ra. Ez a juttatás 2020-ban 133 447 Ft/hó volt. Az előző tíz évben ezen juttatás több mint két és félszeresével nőtt (2,62-szeres növekedés). A következő, orbáni időszakban csak másfélszeres növekedést mutatott.
 
Végezetül nézzük az egy ellátottra eső juttatást – a nettó nominális átlagkereset százalékában drámai helyzetet. Ez utóbbi mutatja meg igazán az inflációkövető nyugdíjemelés kudarcát. Miért is nevezem én ezt a technikát az évszázad átverésének!
 
Nos: 2000-ben 59,1 százalékát tette ki az egy ellátottra jutó ellátás a nettó kereseteknek. 2010-ben ez 65,1 százalékát tette ki a nettó kereseteknek (persze a keresetek is nőttek közben). És ez az arány 2020-ban a nettó keresetek mindössze 49,7 százalékát tette ki nominális átlagkeresetnek! Na! Ezért tartom az évszázad átverésének, mert ilyen drasztikus mértékben hagyja a nyugdíjakat leszakadni a bérektől!
 
 
Utóirat: valójában a 2000 és 2010 között a KSH statisztikájától nagyobb mértékben nőttek a jutatatások, mert míg a hét éven át nyújtott, úgynevezett 13. havi nyugdíj benne van a juttatásban, addig az egyszeri 19 000 forintos, a Medgyesi kormány által „kártalanításként” adott összeg nem szerepel az adatsorban pedig annak összege cca. 65 milliárd forint volt!
 
Forrás: KSH Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok, saját jogú nyugdíjak (1) (2)
Korózs Lajos 
hirklikk.hu