A kormány nem akarja beismerni, pedig világos: a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően

2021.07.23 14:44

  • Amikor Magyarország engedélyezte a Sinopharm-vakcinát, mindenki tudta, hogy alig vizsgálták a hatását 60 év felettieken.

  • Mégis beoltottak vele több mint félmillió idős embert.

  • Egyre több bizonyítékunk van rá, hogy az ő szervezetükben sokszor nem termelődik elég antitest.

  • A kormány mégsem ellenőrzi a kínai vakcinával oltott idősek védettségét, inkább rájuk bízza, leteszteltetik-e magukat saját pénzen, és kérnek-e harmadik oltást.

  • Jó szervezéssel még a negyedik hullám előtt mérsékelhetnék a kockázatot, de azzal elismernék, hogy korábban hibás döntést hoztak.

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
 
„Ez a vakcina jó, engem is ezzel oltottak be, és ha most sikerül a következő napokban ezeket beadnunk, akkor Magyarország továbbra is éllovas marad Európában az átoltottság tekintetében” - mondta Orbán Viktor március 11-én egy facebookos videóban, amint átvett újabb 450 ezer adag Sinopharm-oltást a reptéren.
 
Az 58 éves miniszterelnök számára nem volt kérdés, hatékony-e az Európai Unióban egyedül Magyarországon használt kínai vakcina, de a 60 évnél idősebbek nem lehettek teljesen biztosak a dolgukban. A Sinopharm januári engedélyezésének pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatait, de azt tudtuk, hogy alig vizsgálták az oltóanyagot időseken.
 
Ez világosan benne volt az engedélyezésért felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) alkalmazási előírásában, amit a gyártó tájékoztatójából fordítottak. Az addig vizsgált tesztalanyok alig 1 százaléka volt 60 év feletti, itthon mégis engedélyezték számukra a Sinopharmot. Pedig nem lett volna példátlan, ha életkori határt húznak, az AstraZenecánál is megtették.
 
A részletes eredményeket végül május végén tették közzé a vakcina fejlesztői, amiből kiderült, hogy a harmadik tesztfázis résztvevőinek 98,4 százaléka 60 évnél fiatalabb volt. (Olyan aránytalanságok mellett, mint hogy túlnyomó többségben férfiakat teszteltek, és kizárólag egészségesnek ítélt embereket.)
 
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt mondta májusban: a vakcina alapvetően rendben van, de nincs elég bizonyíték arra, hogy 60 év felett is hatásos, pláne, hogy krónikus betegeken is jól működik.
 
Július elejéig mégis 568 ezer 60 évnél idősebb embert oltottak be Magyarországon a kínai vakcinával. A fiatalabbak közül csak 485 ezret. Voltak olyan hetek, amikor szinte kizárólag időseket oltottak vele, főleg februárban és márciusban.

 


Az OGYÉI nem magyarázta meg pontosan, miért engedélyezték a Sinopharmot 60 év felett. Szentiványi Mátyás főigazgató januárban elismerte a HírTV-ben, hogy kevés idős ember volt a tesztalanyok között, „de volt, éppen ezért a kínai gyártó is úgy ítélte meg, hogy alkalmazási előírásába ezt belehelyezi, és nálunk Magyarországon is megtörtént”.
 
Igaz, maga az engedélyezés is furcsán alakult. Orbán Viktor január közepén a rádióban sürgette a hatóságot, mondván, már csak a papír hiányzik. Három napra rá az OGYÉI főosztályvezetője azt mondta, a vakcina hatásosságát még vizsgálni kell. Másfél héttel később a kormány rendeletben könnyítette meg az engedélyezést, és az OGYÉI még aznap rá is bólintott a Sinopharmra.
 
Egyre több a bizonyíték: sok idősnél nem termel antitestet a Sinopharm
 
A harmadik hullám brutális felfutásakor logikus álláspont volt a kormány részéről minél előbb, minél több vakcinát beszerezni, miközben egyértelmű volt az is, hogy időben meghozott korlátozásokkal lehetne rövid távon lassítani a fertőzés terjedését. (Ez nem sikerült, heteket vesztegettek el.)
 
Tavaly óta tisztában volt vele a kormány, hogy az uniós beszerzésből csak tavasz végétől várhatunk nagy mennyiségű oltóanyagot, így jött képbe az orosz és kínai vakcina. Abban a kiélezett helyzetben a kormány és az OGYÉI úgy döntöttek, kevésbé ismert oltásokat is engedélyeznek minden társadalmi csoport számára. A mából visszanézve ez részben bejött, ugyanakkor egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a Sinopharmmal oltott időseknél sok esetben nem indul be az antitest-termelődés.
  • Ferenci Tamás biostatisztikus és Sarkadi Balázs biokémikus kutatásában a vizsgált 60 évesek negyedénél nem termelődött elég antitest. A 80 éveseknél ugyanez 50 százalék.
  • A Fővárosi Önkormányzat antitestmérésén a 60 év felettiek negyedénél nem termelődött elég antitest.
  • A Semmelweis Egyetem mérésében a 60 év felettiek közel 20 százalékának nincs antitestje.
 
Ezeket a vizsgálatokat különböző módszertannal végezték, ezért nem lehet őket tökéletesen összehasonlítani, mégis egy irányba mutatnak.
 
Biztosak lehetünk benne, hogy sok idős, Sinopharmmal oltott ember szervezetében nem termelődött elegendő antitest, és a legtöbbjüknek fogalma sincs erről, már csak azért sem, mert tesztelni csak saját zsebből lehet.
 
Mégsem látni jelét annak, hogy a kormány komolyan venné ezeket a számokat, és igyekezne korrigálni korábbi döntésének következményeit. Pedig Kásler Miklós miniszter korábban azt mondta, országos kutatásban mérik fel, milyen immunválaszt váltanak ki a különböző vakcinák. Május végére ígérték az első eredményeket, de azóta sem hozták őket nyilvánosságra, Orbán Viktor és Gulyás Gergely is csak annyit mondott, sürgetik a dolgot.
 
Ferenci és Sarkadi szerint intézkedésekre lenne szükség, hogy ne alakuljon ki járvány a potenciálisan védtelen idősek körében. Falus András immunológus súlyos szakmai hibának nevezte a 60 év felettiek Sinopharmmal való oltását. Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese azt mondta, ingyen kellene tesztelni az érintetteket, és Pfizert vagy Modernát kellene adni azoknak, akiknek nincs elég antitestjük. Gulyás felelőtlennek nevezte Erdei nyilatkozatát.
 
Áprilisban, amikor még ennyit sem tudtunk a Sinopharm időskori hatásosságáról, már olyan hírek érkeztek az Egyesült Arab Emírségekből és Szerbiából, hogy bizonyos esetekben szükségesnek látják a harmadik oltást. A szerbek külön kiemelték a 75 évnél idősebb férfiakat. Mégis, amikor egy online kormányinfón beolvasták az RTL Klub kérdését a témában, Gulyás érdemi válasz helyett azt mondta,
 
meg kell nézni, milyen tulajdonban vannak az ilyen kérdéseket feszegető médiumok, és milyen érdekeket szolgálnak.
 
Orbán Viktor végül július 16-án jelentette be, hogy augusztustól bárki kérhet harmadik oltást. Mindössze annyi a feltétel, hogy legalább négy hónapnak el kell telnie a második adag után, de orvosi jóváhagyással ettől is eltekinthetnek.
 
Hamarosan tehát azokat az időseket is beolthatják akár Pfizerrel, akik attól tartanak, esetleg papírjuk is van róla, hogy a szervezetük nem termelt elég antitestet két adag Sinopharm után.
 
Célzott tesztelést és oltási kampányt viszont láthatóan nem tervez a kormány: ez annak a beismerése lenne, hogy korábban rossz döntést hoztak. Így sosem fog kiderülni, pontosan mennyien érintettek, és biztosan lesznek, akik az oltás ellenére védelem nélkül maradnak.
 
Karácsony Gergely főpolgármester népszavazással kényszerítené rá a kormányt, hogy tesztelje le a 60 év feletti, Sinopharmmal oltott embereket, de ha ebből lesz is valaha valami, nem a következő hetekben, és aligha a negyedik hullám előtt.
 
Merkely, a megbízható támasz
 
Az év elején a nyilvánosságban megszólaló járványügyi szakemberek, virológusok, orvosok nagy része egyetértett abban, hogy az a jó vakcina, ami éppen rendelkezésre áll.
 
Ha kritizálták is a Szputnyikot és a Sinopharmot az adathiány vagy az engedélyezés körülményei miatt, komolyan vehető szakértő nem biztatott a felajánlott vakcina elutasítására. Akkoriban Kemenesi Gábor virológus is azt mondta, egyelőre nem érdemes csemegézni, minden vakcina hatásos és biztonságos, még ha nem is nyilvánosak a részletes adatok.
 
A Sinopharm ügyében egyvalaki állandó, megbízható támasza a kormánynak: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológus rektora, aki
 
egy nappal a WHO állásfoglalása után arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy nem lesz szükség harmadik Sinopharm-oltásra, és az egyetemen még nem találtak olyat, akinek ne lett volna antitestje.
 
Olvasónk erre negatív teszttel a zsebében kereste meg a rektort, hogy mitévő legyen, aki azt válaszolta, nem minden teszt alkalmas az antitestszint mérésére. Ezenkívül elküldte saját, Origónak adott interjúját, amiben a patikában kapható gyorsteszteket kritizálta, de az olvasónk nem ilyet csináltatott, hanem laborba ment. (Ahogy mindenki más, aki elküldte nekünk a teszteredményét.)
 
Merkely ezekben a napokban a Kossuth rádióban is elmondta, hogy bátor és jó döntés volt engedélyezni a kínai vakcinát.
 
Később egy nyugdíjas reumatológus is megkereste Merkelyt, neki szintén nem volt antitestje. A rektor ismét a tesztet hibáztatta, és azt javasolta, csináltasson egyet a Semmelweisen. Az is negatív lett.
 
Merkely Szputnyikot kapott
 
Fotó: Koszticsák Szilárd / mti.hu
 
Az egyetem június közepétől ingyenes vizsgálatot kínált azoknak, akiknek két oltás után negatív lett az antitesttesztjük. Az eredményeket egy nappal az után tették közzé, hogy a Sinopharm lesújtó számokat produkált a fővárosi szűrésen.
 
Az egyetem, majd a kormány azt emelte ki ebből, hogy a vizsgált esetek 88 százalékában találtak antitestet, minden vakcinát figyelembe véve. Gulyás is erre hivatkozva torkolta le Erdei Annát, mondván, az egyetem „egy kicsit komolyabb hely” az Akadémiánál. Pedig, ahogy írtuk, valójában a Semmelweis mérése is igazolta, hogy a kínai vakcinával oltott idősek majdnem ötödének nincs antitestje.
 
Merkely többször elmondta, és az egyetemi közleménybe is beleírták, hogy az antitesttesztből önmagában nem lehet következtetni a védettség mértékére. Valóban nincs tökéletes, egyenes összefüggés, de a Ferenci-Sarkadi tanulmányban idézett nemzetközi kutatások alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy az antitestszint jó indikátora annak, védve vagyunk-e a tünetes megbetegedéstől. (Ez a helyzet akkor is, ha az embernek korábbi fertőzés miatt vannak még antitestjei, és akkor is, ha a vakcinának köszönhetően.)
 
Abból, amit a hagyományos, inaktivált vírust alkalmazó vakcinákról tudni lehet, az következik, hogy az antitestszint a Sinopharmnál is jó mérőszám. Erre utalnak azok a vizsgálatok is, amiket a hasonló technológiával készült CoronaVacnál végeztek, írják a tanulmányban.
 
Szurovecz Illés
444.hu