A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk

2022.01.25 13:12

Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.

 

Már nem az EU legkorruptabb állama Magyarország, csak a második – derül ki a Transparency International most kiadott, 2021-ről szóló Korrupcióérzékelési Indexéből. Azonban nem arról van szó, hogy javult volna a helyzetünk,
 
mi is rontottunk a pontszámunkon, csak Bulgária még többet.
 
A 0–100 közötti skálán, ahol a 0 a lehető legkorruptabb, a 100 a tökéletesen korrupciómentes, egy éve ilyenkor még Magyarország, Bulgária és Románia is 44-44 ponttal állt, holtversenyben az EU legkorruptabb országaiként. Mostanra Magyarország pontszáma 43-ra romlott, Bulgáriáé 42-re, Romániáé viszont 45-re javult.
 
Globális összevetésben a 180 vizsgált állam közül a 73. helyre csúsztunk le az egy évvel korábbi 69.-ről, így Ghánával, Kuvaittal, Szenegállal és a Salamon-szigetekkel vagyunk egy szinten, de például Kína pontszáma 2-vel magasabb, mint Magyarországé. Igaz, azt ehhez mindig hozzáteszik a jelentés szerzői: a világ különböző részein annyira mások az elvárások egy ország korrupcióval szembeni ellenállóképességéről, hogy óvatosan kell bánni a nagy megállapításokkal, a globális helyezésnél fontosabb a nagyjából hasonló kultúrájú és intézményrendszerű országokat egymással összehasonlítani, tehát mi magunkat inkább más európai és amerikai országokkal kell, hogy összevessük.
 
 
 
Magyarország a listán a legjobb helyezését 2007-ben érte el, akkor csak az EU 12. legkorruptabb országa voltunk, azóta viszont 2009 és 2018 kivételével minden évben visszaestünk. Az pedig, hogy az elmúlt tíz évben 12 ponttal lett rosszabb a mutatónk, világviszonylatban is kiugróan gyenge – állapította meg a jelentés. Az is világosan látszik, hogy a többi visegrádi országtól csúnyán leszakadtunk, most már Románia és Bulgária a mi korrupciós súlycsoportunk.
 
 
 
A jelentés szerzői összehasonlították a korrupcióérzékelés mutatóját az egy főre jutó GDP-vel is, és arra jutottak: a kettő között az EU-ban nagyon erős az összefüggés, a válságban pedig még erősebb lett, vagyis minél gazdagabb egy állam, annál nagyobb az esély arra, hogy kevésbé korrupt. Magyarországon hiába volt a járvány előtti hét évben jelentős a gazdasági növekedés, még mindig azok közé tartozunk, ahol egyszerre van alacsony nemzeti jövedelem és nagy korrupció. Ez jól látható ezen az ábrán: egy országot ábrázoló pont minél inkább balra van, annál korruptabb a hely, és minél lentebb, annál szegényebb.
 
 
 
Hogyan mérik ezt?
 
A Korrupcióérzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International berlini titkársága. Üzletembereket és szakértőket kérnek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik nagynak a közszektor korrupciós fertőzöttségét. Vagyis nem csak konkrét korrupciós ügyekről van szó – már csak azért sem, mert minél korruptabb egy ország, annál nehezebb ezeket bizonyítani –, hanem arról, hogy mennyire érzik korruptnak az egyes államokat.
 
Sztojcsev Iván
hvg.hu