A nagy bevásárlásunk egy éve még 16 ezer forint sem volt, most 18 ezer forint környékén van

2022.01.09 15:07

Kapott az elmúlt 12 hónapban nettó 14 százalékos béremelést? Vagy a kétszeri nyugdíjemelésből és a nyugdíjkompenzácios 80ezer forint is megérkezett számlájára? Ha nem, vagy csak ennél kevesebbet, akkor a mi nem hivatalos számításaink szerint ugyanannyi pénzből már csak kevesebb élelmiszert tud megvásárolni, mint egy éve. Az élelmiszerinfláció ténye már régóta nem meglepetés, ütemének gyorsulása azonban talán még az előzetes várakozásokat is felülmúlja.

Megjött a nyugdíj, bevásárolink!
Fotó: mti.hu
 
E G7-nél 2020 eleje óta minden hónapban monitorozzák 42 alapvető élelmiszer aktuális (nem akciós) árát két (illetve 10 hónapja már négy) üzletben, ugyanazzal a saját módszertannal, és ebből a 42 termékből egy olyan kosarat is összeállítottak, amelyet minden hónapban virtuálisan levásárolnak.
 
A ternékek...
Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
 
A nagy bevásárlás összesített költsége 2020 december 31-én az Aldiban 15 809 forintba került, 2021 december 31-én viszont ugyanezért már 18 160 forintot kellett fizetniük.
 
Az Aldiban így 14,9 százalékos (szubjektív alapú, nem hivatalos) éves drágulást mértek.
 
A Lidlben ugyanazok a termékek ugyanabban a mennyiségben 2020 végén 15 594 forintba kerültek, most viszont már 17 537 forintba,
 
ez 12,5 százalékos emelkedés.
 
Az Aldiban hét olyan terméket találtunk, amely 2020 és 2021 december 31-én is ugyanannyiba került (alma, banán, sertéspárizsi, WC papír, zabital, rizs és szénsavas ásványvíz), és csak egyetlent, amelynek ára éves összehasonlításban csökkent: a Coca-Cola literje 228 forint helyett 214 lett.
 
A 42 termékből így 34-nél mértünk áremelkedést az Aldiban, a spagetti tészta és a kígyóuborka áll a lista élén, ezek most kétszer annyiba kerülnek, mint 2020 végén.
 
A Lidl sokkal vegyesebb képet mutat, mint az Aldi, ott nyolc termék ára volt alacsonyabb (vöröshagyma, fehérrépa, banán, sárgarépa, narancs, burgonya WC papír és szénsavas ásványvíz), csak négy maradt változatlan (alma, sertéspárizsi, zabital és TV paprika), vagyis 30 termék drágult. A kígyóuborka (75%) és a spagetti tészta (50%) viszi ott is a prímet.
 
Érdemes megnézni, hogy az árváltozások dinamikája hogyan alakult 2021-ben. Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az egyes hónapokban a fogyasztói kosarunk összesített költsége hogyan aránylott az egy évvel korábbi értékekhez – vagyis az adott üzletben mi mekkora inflációt, esetleg deflációt érzékeltünk.
 

 
Jól látszik, hogy az év első felét inkább a defláció jellemezte, az első pozitív érték a Lidlben júniusban, az Aldiban pedig csak szeptemberben jelent meg,
 
az infláció egészen az év utolsó két hónapjáig nem volt kiugróan magas, akkor viszont mindkét üzletben meglódult.
 
Ugyanez egyre látványosabban rajzolódik ki az összesítéseket tartalmazó, minden hónapban publikált grafikonunkon is.
 

 
Torontáli Zoltán
G7.hu