A NER-elit csak röhög rajtunk: OK boomerek, Ok lúzerek. Ti csak teperjetek, próbálkozzatok, mi a páholyból figyelünk…

A pártállami kapitalizmus vezetői pont úgy viselkednek, mint a pártállami szocializmus fejesei. Odaszólnak, rámordulnak, követelik, elintézik, kibulizzák, ellopják, áron alul megveszik. Rájuk - a komcsikhoz hasonlóan -  nem vonatkoznak a szabályok, a törvények, az utasítások, az erkölcsi normák, ők az erkölcs és a jog  felett állnak. 

Úgy jár nekik a luxus Audi, a balatoni telek, a rózsadombi ingatlan, a luxus nyaralás, a gyermekeiknek a külföldi egyetemen tanulás, ahogy a szocializmusban a komcsi kádereknek járt a Zsiguli kiutalás, a balatoni pártüdülőkben a nyaralás, a telefon, a nyugati kiküldetés, gyermekeiknek az elitegyetemekre való bejutás, a hétvági telek a tó partján.  

 

A mai pártállami kádereknek ugyanúgy nem kell bizonyítani, teljesíteni, megdolgozni érte, kivenni a részüket a bajból. Nekik csak egy dolguk van, nap mint bizonyítani feltétlen lojalitásukat a vezér és a rendszer iránt és tanúbizonyságot tenni erkölcsi gátlástalanságukról.  Valamikor a nyolcvanas években volt egy hasonló botrány a jogi egyetemen, amikor pénzért adtak diplomát. 

 

 

Úgy emlékszem, hogy jó néhány oktató belebukott a történetbe. És ha nem is bukott bele, erkölcsileg kivégezte magát. Ma már nincs erkölcsi következménye semminek, "okosban elintézik" a vizsga vásárlást, a közbeszerzés megnyerését, a várbéli lakás kiutalását, a felszámolásokból kimazsolázott  javak lenyúlását, és közben röhögnek rajtunk, született balfékokon, akik még mindig nem tudtunk megszabadulni attól a rögeszménktől, hogy tisztességes úton szeretnénk  előre jutni, boldogulni, a munkával keresett jövedelmünkből próbálunk megélni, ami egyre reménytelenebb.  Legyintenek és röhögnek rajtunk: OK, boomerek, Ok lúzerek. Ti csak teperjetek, próbálkozzatok, mi a páholyból figyelünk titeket. 

 

Nincs olyan dolog, amit pénzzel és befolyással ne tudnának elintézni, márpedig pénzük és befolyásuk számolatlanul van. Éppen, mint a pártállam idején. Csak ezek a mostaniak sokkal mohóbbak, gátlástalanabbak, telhetetlenebbek és szégyentelenebbek. Azt pedig már megtapasztalhattuk, hogy egy ilyen "elittel" hova jut az ország.