A nőknek volt a legjobb indokuk a férfiak 40 év utáni nyugdíjára

2015.08.06 20:31

Az egyenlő bánásmód elve alapján járna a nyugdíj a férfiaknak is 40 év után.

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok - jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár csütörtökön Budapesten a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, Férfi 40 női szemmel elnevezésű konferencián.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) női tagozata által rendezett eseményen a szakértő hozzátette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy a Férfi 40 kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám. Nem a pénzről, hanem az egyenlő feltételek biztosításáról van szó - fogalmazott Lehoczkyné Kolonnai Csilla.

A jogász szakértő elmondta: 2010-ben bevezetett, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő szabályozás egyértelműen diszkriminatív, nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. Ennek a szabálynak a magyar jogrendben nincs helye, mivel semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek - szögezte le. Azon kívül, hogy a nők munkaerő-piaci jelenlétének lebecsülését tartalmazza, hozzájárul a női időskori szegénység és gazdasági függőség megörökítéséhez, mivel növeli a férfi és női nyugdíjak közötti különbséget - mondta Lehoczkyné Kolonnai Csilla.

A szakértő vélekedése szerint kizárt, hogy azonnal 150 ezren mennének nyugdíjba, ha a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás a férfiakra is érvényes lenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a női 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével 2011-2012 során összesen 100 ezren éltek- ismertette.

 

Csak igazságosan!
A korkedvezményes nyugdíjazásról szólva az egyetemi tanár hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság jegyében azt, akinek aránytalanul súlyosak a munkahelyi terhei, előnyben kell részesíteni.

Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése - jelentette ki. A szakszervezeti vezető elmondta: augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről. Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében - tette hozzá.

 

Gyűlik a sok aláírás
Megtörni látszik a jég, a munkaadók is elismerték, hogy cselekedni kell - fogalmazott Kordás László, utalva arra a sajtóban csütörtökön megjelent hírre, hogy a munkaadók készek a párbeszédre a nyugdíjrendszer átalakításáról. A szakszervezet mindenképpen a tárgyalás és a megállapodás mellett van, mivel szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható - mondta Kordás László.

A szakszervezeti vezető szerint a korhatár előtti - korkedvezményes és korengedményes - nyugdíjak 2014. december 31-i megszűnésének "egyedüli vesztesei a munkavállalók".

A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője elmondta: országszerte zajlik az aláírásgyűjtés. A tisztségviselő elmondása szerint eddig nem találkozott még olyan megszólított állampolgárral, aki ne támogatta volna a kezdeményezést, több tízezer aláírást összegyűjtöttek már. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy november 2-ig a szükséges 200 ezernél sokkal több aláírás gyűlik majd össze.

A népszavazási kezdeményezés elindításához az utolsó lökést az adta a szakszervezeti tisztségviselő szerint, hogy a kormány - ígérete ellenére - nem tűzte napirendre a korhatár előtti nyugdíjakat kiváltó rendszer kérdését a tavaszi ülésszakon. Az emberek többsége meg sem éri azt, hogy igénybe vegye a befizetett járulékot, mivel a férfiak átlagéletkora 70,2 a nőké 78,4 év - ismertette a tisztségviselő a KSH adataira hivatkozva.

mti.hu