A nyugdíj negyedét elviszi a bevásárlás: 500 ezer idősnek rezsire, gyógyszerre alig futja

2021.01.21 06:36

Rengetegen élnek az országban, akiknek havi bevételük nem éri el a minimálbér szintjét, közöttük 500 ezer nyugdíjasról tudunk, akinek a juttatása kevesebb, mint 100 ezer forint. Számukra az alapélelmezés a havi jövedelmüknek több mint a negyedét felemésztheti. A Pénzcentrum most megvizsgálta, mennyivel van jobb helyzetben egy pályakezdő, aki a garantált bérminimumot kapja kézhez minden hónapban, egy átlagosan kereső családanya, vagy egy átlagos juttatásban részesülő nyugdíjas, ha a havi bevásárlásról van szó.

Sokat visz el a nyugdíjból a 27 százalékos ÁFÁ-val megterhet, és a naponta emelkedő élelmiszerek megvásárlása

 

Ezen a héten tovább folytatódtak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről, viszont az hogy még nincs megállapodás. Talán péntekte megszületik a megállapodás. Emelés most már leghamarabb februárban jöhet, ami azt is jelenti, hogy a minimálbéren alapuló különféle juttatások összege is jövő hónaptól emelkedhet. Abban, hogy eddig nem sikerült megegyezni, nagy szerepe van a járvány hatására bekövetkezett inflációnak: a munkavállalói oldal nem akarta elfogadni a munkaadók 3 százalékos emelésről szóló javaslatát, hiszen ez még az inflációt sem fedezné. Hasonlóképpen háborogtak a nyugdíjas szervezetek a januártól járó - úgyszintén 3 százalékos - emelés miatt.
 
Érvelésük szerint az sem az MNB által prognosztizált 3,8-4 százalékos áremelkedéssel, sem az idősek életkörülményeiben jelentkező nehézségek mértékével nincsen összhangban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek 2020-ban, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal Ezt azt jelenti, hogy az élelmiszerkiadások jelentősen növekedtek, amelyek főként a legkisebb jövedelműeket és a nyugdíjasokat érinti hátrányosan. A múlt évben a nyugdíjas fogyasztóiár-index 3,8 százalék volt a KSH szerint, vagyis fél százalékponttal több, mint az átlag. 2019-ben is hiába volt az összes háztartás inflációja 3,4 százalék, az alacsony jövedelműeknél 3,9 százalékot mért a statisztikai hivatal.
 
Azt, hogy a nyugdíjasokra és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció magasabb a vásárlói kosaruknak összetételének megfelelően, ez azt is jelenti, hogy a 2020-as drasztikus élelmiszerár drágulás után a bevásárlás a havi jövedelmük nagyobb részét emészti fel. A Picodi friss tanulmányában azt vizsgálta, hogy a világ egyes országaiban a minimálbérhez hogyan aránylik az alapélelmiszerekből összeállított vásárlói kosár. Arra jutottak, hogy a vásárlói kosár értéke 2021-re 9,7 százalékkal nőtt - jelentősen többel, mint a KSH által számolt infláció - viszont a minimálbér (nettó 107 065 forint) nem emelkedett.
 
Így az alapélelmezés költsége a minimálbérhez viszonyítva 2021-ben 23,9 százalékot tett ki.
 
Ebben a rangsorban Magyarország a 28. helyen végzett az 56 résztvevő országból: nem sokkal maradt le mellettünk Románia (24,3%), Horvátország és Macedónia (26,2%), de a ransor elején álló az Egyesült Királyságban, Írországban és Ausztráliában például az alapvető élelmiszerek 7 százalékát teszik csak ki a minimálbérnek. Ezzel szemben egyes országokban (pl. Nigéria, Üzbegisztán) a minimálbér olyan alacsony, hogy még az alapvető élelmiszerek árát sem fedezi.
 
Mire elég az átlagos nyugdíj, átlagos bér?
 
A Pénzcentrum minden hónapban megvizsgálja, három fiktív vásárlójának fogyasztói kosarának ára hogyan változott havi és éves viszonylatban. A legfrissebb fogyasztói átlagárak alapján számolva a pályakezdő fiatal (Hunor) 7575 forintból, a családanya (Judit) 20 980 forintból, a nyugdíjas (Marika néni) 17731 forintból hozott ki egy nagyobb bevásárlást.
 
A három prototipikus vásárló - akiknek más és más élelmiszerek, más mennyiségekben kerül a kosarukba, de az adott termékekre jellemzően rendszeresen költenek - eltérő mértékben érzékelte az árváltozást: a pályakezdő 5,7, a családanya 6,45, a nyugdíjas 6,22 százalékkal költött többet ugyanarra a kosárra, mint egy éve. Ez a drágulás a KSH által decemberre számolt élelmiszer-ár emelkedés szintje (4,7%) felett van, de a Picodi által kalkulált 25 590 forintos kosár és 9,7 százalékos drágulás alatt marad.
 
 
 
 
Ha feltételezzük, hogy a fiktív Marika néni átlagos nyugdíjból gazdálkodik, akkor a havi járandóságához a következőképpen aránylik a kosara: amíg 2020 elején még 11,7 százalékot tett ki, 2021-re 12 százalékra nőtt. Vagyis a 2020. januári átlagnyugdíjnak (142114 forint) ekkora részét jelentette egy nagyobb bevásárlás összege (16692 forint), míg az idei átlagnyugdíjnak (148134 forint) - ezt úgy számítottuk ki, hogy a tavalyi értékhez hozzászámoltuk a novemberi 1,2 százalékos nyugdíjkiegészítést és a januári 3 százalékos emelést - már 12 százalékát emészti el egy nagyobb bevásárlás (17731 forint).
 
A családanya kosárára drágult meg a leginkább a három fiktív vásárlónk közül, de ez nem jelenti azt, hogy az ő jövedelmének emészti fel legnagyobb százalékát a nagybevásárlás. A KSH által legutoljára közölt adatok szerint a nettó átlagkereset 272 900 forint volt kedvezményekkel (prémium, jutalom), kedvezmények nélkül 264 200 forint. A 2019. január-december közötti időszakra számolt nettó átlagkereset pedig 244 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 252 100 forint volt a statisztikai hivatal szerint. Ha a kedvezmények nélküli nettó összegekkel számolunk, akkor Judit átlagos keresetének 8,1 százalékát tette ki 2019-ben a decemberi nagybevásárlás, míg múlt hónapban kevesebb, 7,9 százalékát. Tehát a bérnövekedés jobban követte az inflációt, mint pl. a nyugdíj.
 
A pályakezdő fiatal feltehetően a minimálbér felett keres, diplomával a garantált bérminimumot valószínűleg még első, gyakornoki állásában is megkapja. A garantált bérminimumról, ahogy a minimálbérről is még folynak a tárgyalások, így mindkét kosárérték arányát a 2020-as bérhez vagyunk kénytelenek viszonyítani. 2020-ban garantált bérminimum bruttó 210 600 forint volt, vagyis Hunor feltételezett nettója 140 ezer forint.
 
A kosárértéke múlt hónapban 5,4 százalékát emésztette el a fizetésének, míg egy évvel korábban 5,1 százalékot jelentett a nettó garantált bérminimumból. Az ő esetében, mivel ő is költ a legkevesebbet - illetve nem szabad elfelejteni, hogy a másik két fiktív vásárló a családjának is vásárol, nem csak saját magának.
 
 
 
 
Az említett tanulmányban számított általános kosárérték pedig, ami 25 590 forintra jön ki, az átlagnyugdíjnak jelenleg 17,3 százalékát vinné el, az átlagbérnek 9,7 százalékát, a garantált nettó bérminimumnak pedig 18,3 százalékát. A minimálbér ennél is alacsonyabb, mindössze 107 ezer forint. Viszont azt is tudjuk, hogy számos nyugdíjas juttatása még a minimálbért sem éri el.
 
1,2 millió idősnek semmire se elég a nyugdíja
 
2020. január 1-én összesen 2 millió 53 ezer 600 saját jogú öregségi nyugdíjas volt, közülük havi kétszáz ezer forint feletti nyugdíjat több mint 315 ezren kaptak. Több mint másfélszer annyian, mint négy éve. Az alacsonyabb nyugdíjúak még mindig több mint félmillióan voltak egy éve, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük, vagyis a minimálbér nettó összegét se kapták kézhez. Ez azt jelenti, hogy számukra 
 
az alapélelmezés a nyugdíjuk több mint negyedét is felemésztheti.
 
Összesen több mint 1,2 millió idősnek, vagyis a saját jogú öregségi nyugdíjasok több mint a felének folyósítottak havi 140 ezer forintnál, vagyis a garantált bérminimumnál kevesebbet. Az pedig, hogy a nyugdíjkiegészítés, nyugdíjemelés, de még a most januárban kifizetett 13. havi nyugdíj (első heti részlete) is százalékos alapon jár a nyugdíjasoknak, vagyis aki eddig is keveset kapott, kevéssel kap többet, aki pedig sokat kapott, sokkal, hosszú távon a különbségek elmélyüléséhez, az idősek tömeges elszegényedéséhez fog vezetni.
 
penzcentrum.hu