A nyugdíjakat is befolyásoló minimálbér 2015-ben 105 ezer forint lesz

2014.12.29 19:28

Aláírták a 2015-ös bérmegállapodást, a szakszervezetek nem tudták átvinni akaratukat. Annyi lesz a minimálbér, amennyit a munkaadók akartak, s a kormány sem visszakozik egyelőre sem a sztrájktörvény, sem a korkedvezményes nyugdíj ügyében.

Erőtlennek bizonyultak a szakszervezetek a 2015-ös bérmegállapodás és egyéb szabályok újratárgyalását illetően. December közepén még forgalomlassító megmozdulást szervezett a Liga annak érdekében, hogy a kormányt tárgyalásra bírja, tegnap pedig Gaskó István a munkavállalói oldal aláírta a megállapodást, ami lényegében semmiben nem tér el attól, ami miatt az egész tüntetést és keménykedést kilátásba helyezték a szakszervezetek.

A céljuk eredetileg az volt, hogy a bérekről csomagban tárgyaljanak, vagyis a munka törvénykönyvét, a sztrájktörvényt és a cafetéria átalakítását is megtárgyalják. Elképzeléseik szerint öt-hat százalékos emelés lett volna elvárható, ami jócskán meghaladta a munkaadók által javasolt három százalékos ajánlatot. Mindehhez képest tegnap egy a szakszervezetek számára talán kínosan is puha megállapodást sikerült aláírni – vagy belátták, hogy eredeti elképzeléseik voltak kissé túlzóak.

2015-ben a minimálbér 105 ezer forint lesz az idei 101,5 ezer forint után, a garantált bérminimum pedig 122 ezer forintra nő. A versenyszférának ajánlott béremelés mértéke három-négy százalék lesz. Ez a költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációs célhoz mérve még némi reálbéremelést is jelenthet – pont annyit, amennyit az alkalmazottak egyébként stagnálásként érzékelnek, a felmérések szerint ugyanis két százalék feletti növekedést élnek meg a munkavállalók valódi pluszként. Jövőre a nettó bérek nem változnak érdemben az adómódosítások miatt. Az idén és tavaly a családi adókedvezmény komoly hangulatjavító intézkedésként hatott az érintett családoknál, ez most elmarad, 2016-ban lehet majd folytatás.

A bérmegállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a kormány részéről. Kiemelte: konzultáció indul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között. Ezek során kerülnek szóba a szakszervezetek által korábban követelt módosítások. Így a sztrájktörvény vagy a korkedvezményes nyugdíj rendszerének újratárgyalása. Az alkotmányos jogot jelentő sztrájkjog a munkavállalók számára hátrányos szűkítéséről lehet majd talán a legkönnyebben megállapodni, hasonlóképpen megoldható a munka törvénykönyvének igazítása a gyakorlati problémákhoz.

Az már nehezebb ügy lesz, miként rendezik majd a korkedvezményes nyugdíjazást. A korai nyugdíj igénybevételének lehetősége az idén év végével lejár, s ezzel nagyjából 70 ezer munkavállaló járhat rosszabbul. Kérdés, hol lehet meghúzni majd azt a határt, hogy kinek kell ezt a lehetőséget mégis megadni. A kormányzati álláspont a szabályozás megalkotásakor az volt, hogy a munkaadók így motiváltak lesznek abban, hogy fejlesztésekkel, átalakításokkal óvják a munkavállalók egészségét, az érintett szervezetek szerint azonban ez nem mindig lehetséges. A kérdés most az, hogyan javítható a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzete, illetve kik is tartozhatnak majd ebbe a kategóriába.

A cafetéria átalakítása – pontosabban a megszavazott átalakítás visszavonása – lekerült a napirendről. Ennek oka vélhetően az volt, hogy a munkaadók többsége egyszerűen nem ad akkora juttatást, amely felett a módosítás életbe lép. A jogszabály szerint évi 200 ezer forint felett 450 ezer forintig már csak akkor lesz kedvezményes a juttatások adózása – ez 36 százalékot jelent, amit a munkaadó fizet meg –, ha az Szép-kártyára megy. Más esetben az adó 52 százalék.

mti.hu