A nyugdíjasok lettek a magyar munkaerő-tartalék, akik a halálukig dolgozhatnak

2019.06.12 16:31

Drasztikusan csökken a fiatalok, így a fiatal munkavállalók száma, hiányukban az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárral és a nyugdíjasokkal machinál.

 

A 2019-es öregségi nyugdíjkorhatár 64 évre emelésével tovább nőtt az esélye annak, hogy akik 1955-ben születtek, azok jelentős hányada meg sem érheti a nyugdíjas kort - derül ki a KSH adatsoraiból. Az Orbán-kormány a 2013 óta tartó korhatáremeléssel döbbenetes mértékben növelte az idősek foglalkoztatását, ezen felül pedig kiterjesztette a munkavállalási lehetőséget a nyugdíjasokra. A kettő együtt pedig 222 ezer munkavállalót jelent 2010-hez képest. Ezzel szemben a 39 év alatti munkavállalók száma fokozatos csökkenést mutat. Csaknem félmillióval dolgoznak kevesebben.
 
2010-ben a gazdaságilag aktív állampolgárok száma 4,201 millió volt, ami tavaly elérte a több évtizedes rekordnak számító 4,641 milliót.
 
A 440 ezer munkavállalói többlet fele tehát a nyugdíjkorhatár közelében vagy afölött jár már.
 
A születéskor várható élettartam 1955-ben a férfiaknál 64,77 év, a nőknél 68,67 év volt a KSH szerint. Bár az orvostudomány fejlődése sokat javíthat ezen, ennél a korcsoportnál sokan nem érik meg a nyugdíjas kort sem.
 

 

 

 


A fő számok részletesebb kifejtésre szorulnak. A 60-74 éves korosztályból 113 ezer ember volt aktív munkavállaló 2010-ben, tavalyra megháromszorozódott a számuk, 335 ezer idős munkavállaló dolgozott. Az adatokból kitűnik, hogy a 60-64 éves korosztálynál már 2013 után megindult az aktív munkavállalók számának növekedése. Abban az évben 62 évre emelte az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt, ez emelkedett tovább.
 
Ugyan jelentős mértékben javult a munkanélküliségi mutató az országban, az 60-64 éves korosztályban egyértelműnek tűnik, hogy a nyugdíjkorhatár emelése dobta meg a számokat, ezen felül jelentősen növelte az idősek foglalkoztatását a nyugdíjas korúak járulékkedvezményes foglalkoztatásának két éve történt bevezetése is. Bár a magyar lakosság korfáját vizsgálva látható, hogy a Ratkó-korszak csúcspontján születettek épp a nyugdíjkorhatár küszöbén vannak, az legfeljebb is csak 30 ezerrel dobhatná meg 2014 óta az idősek foglalkoztatási számait, de a növekmény ennek a többszöröse.
 
 
El kell különítenünk a 65-74 éves korosztály számait, akik egyértelműen a korhatár felett vannak. A körükben elsősorban a nyugdíjasok kedvezményes visszafoglalkoztatása miatt nőttek a számok. 2010-ben a szűkebb korosztályban 31,2 ezer idős dolgozott, ez tavaly már 59,2 ezer volt, közel a duplája. A kép egyszerű: aki bírja a munkát, az jelentősen ki tudja egészíteni jövedelmét, illetve nyugdíját.
 
A legidősebbek bevonása létfontosságú volt a kormány számára.
 
A magyar társadalom elöregedését jól szemlélteti, hogy míg 2010-ben 2 millió 53 ezer 15-39 éves fiatal dolgozott, addig ez a szám 1 millió 586 ezerre apadt 2018-ban. Eltűnt a fiatal munkavállalók 23 százaléka a munkaerőpiacról. A foglalkoztatottak számának növelése már csak a gazdasági válságból való kilábalás szempontjából is fontos volt, a gazdasági növekedéshez pedig munkaerő, szinte bármi áron. Az adóbevételek növekedése aligha lenne elképzelhető az idősek bevonása nélkül.
 
Még egy kiemelendő adat, hogy amíg 2010-ben a 15-19 éves korosztályban 21,7 ezren dolgoztak, addigra ez a szám 2018-ban 35,9 ezerre emelkedett. Ez főleg annak "köszönhető", hogy a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, a hátrányos helyzetű fiatalok pedig a korai iskolaelhagyók táborát kezdték gyarapítani. 2010-ben még rekord alacsony 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyás, tavaly már 12,5 százalékra nőtt.
 
A munkanélküliség eközben a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony, 3,6 százalék. Ennek oka félig a válság után magára találó és munkát vállaló 40-59 éves korosztály, illetve az idősek körében most bemutatott növekmény. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy
 
a hazánkban fejlődni akaró cégek számára alig akad már munkaerő-tartalék.
 
Ez különösen azokra az állásokra igaz, amelyeket elsősorban a 39 év alatti korosztály képes betölteni. Természetesen a hiány mértéke másként jelentkezik az ország keleti régió, mint Budapest és az észak-nyugati régiók között. Az viszont aligha várható el, hogy 60-74 éves emberek töltsenek be üres álláshelyeket a munkaerőhiányos húzóágazatokban.
 
UNYATYINSZKI GYÖRGY
168ora.hu