A nyugdíjasok szenvedhetik meg a nagy bérnövekedést?

2021.11.02 08:23

Tulajdonképpen már biztosra vehető, hogy jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer, a bérminimum pedig 260 ezer forint lesz. Ezzel borítékolhatóan még jobban kitágul a nyugdíjasokat sújtó olló, az árak pedig biztosan emelkednek.

 
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a bértárgyalásokkal kapcsolatban már a múlt hét közepén jelezte: bár a felek között még fennáll némi véleménykülönbség a béremelések kompenzációjának mértékében, az álláspontok érdemben közeledtek. A tárgyalások már ezen a héten a lehetséges megállapodás részleteinek kidolgozásával folytatódnak.
 
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetésekben a Liga Szakszervezet szerint is már csak a megállapodás szövegezése van hátra. A jövő évi minimálbér bruttó 200 ezer forintra,garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedne, azzal a kitétellel, hogy a munkaadói oldalnak kedvezményeket biztosítana a kormányzat a bérek kigazdálkodásához.  A Liga elnöke, Mészáros Melinda a kedvezmények között említette a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentését, amivel a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, valamint a kisvállalati adó (kiva) kulcsának 10 százalékra csökkentését.
 
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában megfelelőnek ítélte az ellentételezést. Parragh László szerint ez segíti a cégeknek a bérek kigazdálkodását, az állami költségvetés működőképességének megőrzése mellett. Érdekes módon korábban (amikor nem választási év jött) zsarolással is hajlandóak voltak az alacsonyabb béremelés kikényszerítésére.
 
Az állam mindezen továbbra is jól kereshet
 
Az Azénpénzem.hu számításai szerint az állam bevételei még a járulékcsökkentéssel együtt is nőnek. A minimálbér után a direkt adólevonás révén is. Amennyiben pedig a munkavállalók által fizetendő terheket is figyelembe vesszük, akkor mintegy 10 százalékkal folyhat több be az államkasszába. Ez azonban még egyáltalán nem minden.
 
Az idén augusztusban a KSH friss statisztikája szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426,5 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283,6 ezer forint volt. Ez  8,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első nyolc hónapjában a növekedés 8,4 százalékot tett ki. A béremelésekben különösen a költségvetés jeleskedett.
 
A jövő évi kormányzati osztogatás és a béremelés megdobhatja a fogyasztást. A költségvetés pedig a világbajnok magas magyar áfa miatt ezen is remekül kereshet. Közben persze az árak is újfent nekilódulhatnak. A most örömködő Parragh László nem is olyan régen egy konferencián arról beszélt, hogy  azért van szükség a minimálbér jelentős emelésére, mert „az infláció fel fogja zabálni az emelés egy részét”.
 
A nyugdíjak még jobban lemaradnak
 
A megugró bérek szép pénzt hozhatnak a frissnyugdíjasoknak, de jócskán megnövelhetik idősebb társaikhoz képest a már egyébként is hatalmas különbséget. Az új nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. Az idén márciusban a valorizációs szorzószám 9,7 százalék lett. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy akinek tavaly decemberben 150 ezer forintra hozták ki a nyugdíja alapjául szolgáló átlagbérét, ugyanez az idén év elején már 164 550 forintot tett ki.
 
Egyre tágul tehát a friss és a régebbi nyugdíjasok között az olló. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) szerint a Fidesz a vegyes indexálásról az inflációkövető nyugdíjemelésre áttérve csak az utolsó 6 évben több százmilliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól. Úgy számolták, hogy a vegyes indexálással az éves átlagnyugdíj jelenleg 360 ezer forinttal lenne több.
 
Szerző: B.Varga Judit
azenpenzem.hu