A nyugdíjért spórolók nagyon jó hírt kaptak

2019.09.27 05:56

Sok kihívással néz szembe a pénztári szektor. A nyugdíjkasszák nagyon jól teljesítenek, az egészségpénztárak viszont csak a tartalékaikból tudnak megélni a kedvezőtleg adóváltozások miatt.

enz

Zivataros időszakot élt meg a pénztári szektor - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Pénztárkonferencián. Az alacsony kamatkörnyezet, a brexit és számos tényező van, amelyik negatív hatással lehet erre az ágazatra. Vannak azonban a kihívások között olyanok is, amelyek akár lehetőséget is jelenthetnek. Ilyenek a digitalizáció, a zöld pénzügyek és a pénzügyi tudatosság fejlődése.
 
Jól ellenállnak
 
Az adózás változása is hat a pénztárakra. Az elmúlt időszakban nem támogatta, inkább erőteljes alkalmazkodásra késztette a szektort. A piaci koncentráció fokozódik, a tavalyi 61-ről 57-re csökkent a piaci szereplők száma. A taglétszám stagnált, de jó hír, hogy a tagdíjat fizetők aránya emelkedik. Az egy pénztárra jutó átlagos vagyon és átlagos taglétszám a piaci koncentráció miatt is nő. Ez nem aggasztja az MNB-t, hiszen bizonyos termékeket csak megfelelő mérethatékonyságú intézmények tudnak kínálni.
 
A munkáltatói hozzájárulások drasztikus csökkenését jól vészelték át a pénztárak. Az idei első féléves adatok alapján, ha csak megduplázódnak az idei befizetések, 21 százalékkal csökkenének a nyugdíjpénztári tagdíjbevételek. Ha viszont számol a szektor az év végi hajrával, csupán 10 százalékos visszaesés lesz. Az MNB az év elején még 30 százalékos tagdíjcsökkenéssel számolt, ez a mostani 10 százalékos becslés ehhez képest jónak számít. A munkáltatói befizetések visszaesését az egyéni befizetések a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékben kompenzálták. Az egészségpénztáraknál ugyanez a helyzet, náluk 12 százalékos visszaesésre számít az MNB az idén a tagdíjfizetésekben.
 
Veszteséges a szektor
 
A csökkenő tagdíjbevételek viszont kockázatot rejtenek. Mivel a pénztárak csak a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak el a működésükre, az pedig az elmúlt években az egészség- és önsegélyező pénztáraknál csökkent, ez a szektor három éve veszteséges, és a tartalékai is fogyóban vannak. Az MNB számításai szerint 16 éven belül egyfogynak a tartalékok. A nyugdíjpénztáraknál az okoz problémát, hogy kevés a portfóliókban a részvények aránya. Pedig a tőzsdei részvények árfolyama emelkedik, ami szép hozamokat hozna.
 
Ennek ellenére is jól teljesítettek a kasszák, az első félévben 5 százalék körüli hozamot értek el, hosszútávon pedig jelentős reálhozammal örvedeztették meg a tagokat. Tíz éves távon az átlagos reálhozam évente 4,67 százalékos volt, 15 év alatt pedig 3,28 százalék, utóbbiban benne van a válság hatása is.
 
Herman Bernadett
napi.huZivataros időszakot élt meg a pénztári szektor - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Pénztárkonferencián. Az alacsony kamatkörnyezet, a brexit és számos tényező van, amelyik negatív hatással lehet erre az ágazatra. Vannak azonban a kihívások között olyanok is, amelyek akár lehetőséget is jelenthetnek. Ilyenek a digitalizáció, a zöld pénzügyek és a pénzügyi tudatosság fejlődése.
 
Jól ellenállnak
 
Az adózás változása is hat a pénztárakra. Az elmúlt időszakban nem támogatta, inkább erőteljes alkalmazkodásra késztette a szektort. A piaci koncentráció fokozódik, a tavalyi 61-ről 57-re csökkent a piaci szereplők száma. A taglétszám stagnált, de jó hír, hogy a tagdíjat fizetők aránya emelkedik. Az egy pénztárra jutó átlagos vagyon és átlagos taglétszám a piaci koncentráció miatt is nő. Ez nem aggasztja az MNB-t, hiszen bizonyos termékeket csak megfelelő mérethatékonyságú intézmények tudnak kínálni.
 
A munkáltatói hozzájárulások drasztikus csökkenését jól vészelték át a pénztárak. Az idei első féléves adatok alapján, ha csak megduplázódnak az idei befizetések, 21 százalékkal csökkenének a nyugdíjpénztári tagdíjbevételek. Ha viszont számol a szektor az év végi hajrával, csupán 10 százalékos visszaesés lesz. Az MNB az év elején még 30 százalékos tagdíjcsökkenéssel számolt, ez a mostani 10 százalékos becslés ehhez képest jónak számít. A munkáltatói befizetések visszaesését az egyéni befizetések a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékben kompenzálták. Az egészségpénztáraknál ugyanez a helyzet, náluk 12 százalékos visszaesésre számít az MNB az idén a tagdíjfizetésekben.
 
Veszteséges a szektor
 
A csökkenő tagdíjbevételek viszont kockázatot rejtenek. Mivel a pénztárak csak a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak el a működésükre, az pedig az elmúlt években az egészség- és önsegélyező pénztáraknál csökkent, ez a szektor három éve veszteséges, és a tartalékai is fogyóban vannak. Az MNB számításai szerint 16 éven belül egyfogynak a tartalékok. A nyugdíjpénztáraknál az okoz problémát, hogy kevés a portfóliókban a részvények aránya. Pedig a tőzsdei részvények árfolyama emelkedik, ami szép hozamokat hozna.
 
Ennek ellenére is jól teljesítettek a kasszák, az első félévben 5 százalék körüli hozamot értek el, hosszútávon pedig jelentős reálhozammal örvedeztették meg a tagokat. Tíz éves távon az átlagos reálhozam évente 4,67 százalékos volt, 15 év alatt pedig 3,28 százalék, utóbbiban benne van a válság hatása is.
 
Herman Bernadett
napi.hu