A nyugdíjguru válaszol: Mikor érdemes igényelni a nők kedvezményes nyugdíját?

2019.08.09 09:55

Nagyon sok érintett hölgy kérdezi, hogy ha teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor azonnal kérje ezt az ellátást vagy érdemes esetleg elhalasztania az igénylést? Mi indokolhatja a kedvezményes nyugdíj azonnali igénybevételét, amint teljesülnek a feltételei?

 
a) A személyes helyzet. Ha az érintett hölgynek nem megfelelő a munkahelye, munkaköre, beosztása, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, vagy törékennyé vált az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel, a párjával, a családjával foglalkozna, és így tovább.
 
b) Ha nyugdíjasként kíván tovább dolgozni. Ha az érintett hölgynek jó a munkahelye és a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, akkor nyugdíjasként mind ő, mind a munkáltatója nagyon kedvező feltételekkel folytathatja a munkaviszonyt. A kedvezményes nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban szerzett keresetet csak 15% személyi jövedelemadó terheli, semmilyen más közteher nincs. Emiatt a nyugdíjas hölgynek nem kell figyelnie az ún. éves összeghatárra sem, annyit kereshet a nyugdíja mellett, amennyit tud. A munkáltató pedig a nyugdíjas munkavállaló teljes keresete után mentesül a 17,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetése alól.
 
c) A feltételek szigorításától való félelem. Jelenleg legalább 40 évi jogosító idő szükséges az igényléshez, de a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden dolgozó nő elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – idén 64 év, jövőre és 2021-ben 64 és fél év, 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár, így gyakorlatilag még az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár előtti nyugdíj igénylésére (annak ellenére, hogy a képzési időtartamok nem számíthatók be a jogosító időbe), ha a feltétel maradna a 40 év. Vagyis jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem biztos, hogy elég lesz a 40 évi jogosító idő megszerzése.
 
d) A közalkalmazotti és hasonló jogviszonyban történő foglalkoztatás. A közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői, stb.) jogviszonyban történő munkavégzés esetén ugyanis a munkáltatót csak akkor kötelezi a törvény a jogviszony munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (amely az érintett hölgy számára a legkedvezőbb), ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján megvan a 40 évi jogosító idő.
 
Mi indokolhatja viszont a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását, annak ellenére, hogy teljesültek a feltételei?
 
a) Ha az érintett hölgynek a versenyszférában jó a munkahelye, szeretne tovább dolgozni és a munkáltatója tovább kívánja foglalkoztatni. Ezáltal a dolgozó hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja. A 40 évi szolgálati időhöz tartozó 80%-os szorzó minden évben 2 százalékponttal nő. Ezzel a szorzóval kell megszorozni az 1988 óta a nyugdíjfolyósítás kezdő napjáig szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi “életpálya” átlagkereset összegét, és az eredmény lesz a kedvezményes nyugdíj összege. A nők kedvezményes nyugdíja a feltételei teljesülésének napjától bármikor igényelhető a nyugdíjkorhatár betöltése előtti időszakban.
 
b) Ha a szolgálati idő egész években mért hossza rövid időn belül nőhet. Ha az érintett hölgy figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát (ez szerepel a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést követően kapott határozatban vagy hatósági bizonyítványban), és tudja, hogy ha emelkedik a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani és az eredményből az egész számot figyelembe venni), akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékponttal nő a nyugdíjszorzója nagysága. Vagyis ha egy nőnek csak néhány napja vagy hete hiányzik ahhoz, hogy az egész élete során szerzett szolgálati ideje egy évvel hosszabb lehessen, akkor ezt a néhány napot vagy hetet érdemes még munkával töltenie – a versenyszférában -, hogy a hiányzó időszakot megszerezve a nyugdíjszorzója 2 százalékponttal növekedhessen. Itt tehát nem a jogosító időt kell figyelni, hanem az összes megszerzett szolgálati időt, amely a jogosító időbe be nem számítható szolgálati időtartamok miatt jellemzően mindig hosszabb, mint a jogosító idő.
 
c) A valorizációs szorzók hatásának optimalizálása miatt. Ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagbér-növekedéséhez igazodik, akkor a jelenlegi, erőteljes bérnövekedéssel járó időszakban érdemes várni a nyugdíjigényléssel. Idén például további 8-10 százalékkal nőhet majd az átlagbér, ez a 2020. január 1. – december 31. közötti nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó, 2020. márciusában megjelenő új valorizációs szorzókban tükröződni fog, így a nyugdíj összege jelentősen magasabb lehet, mintha azt 2019-ben igényelné a jogosult hölgy (amint emiatt a 2019-ben igényelt kedvezményes nyugdíj összege is magasabb lehet a 2018-ban igényelt nyugdíjnál).
Dr.Farkas András
nyugdijguru.hu