A pályakezdő tanárok többszöröse megy évente nyugdíjba

2022.01.20 13:09

A 2020-21-es tanévben mindössze 2095 tanár kezdte el pályafutását, ami a 2017-19-es éveknek mindössze a harmada, és évek óta a legalacsonyabb száma, ami drasztikus tanárhiányt vetít elő – írja a G7. Az ellenzéki képviselő által kikért adatot a kormány azzal magyarázta, hogy a munkaerőpiaci trendek változásai miatt kevesebb a teljes állásban foglalkoztatott tanár.

Nyugdíjazás előtt álló pedagógusok
 
Fotók:Mnámk.hu
 
A munkaerőpiaci trendek változásainál azonban a lap kimutatásai szerint mélyebben gyökerező problémák vannak a pedagógusok számának csökkenése mögött, amit szemléletesen mutat be a képzéseken részt vevők száma.
 
A cikkből kiderül, hogy a tanári képzésekre jelentkezők száma 2016. és 2021. között kétharmadára, 20 ezerről 13 ezerre esett vissza – bár még mindig magasabb, mint a 2020-as 11 ezres mélypont, és a jelentkezők nagyjából fele nyer felvételt. A végzettek száma azonban ennél is kevesebb, a hallgatók lemorzsolódása 23-28 százalékos. Beszédes, hogy míg 2018-19-ben 8026 fő szerzett pedagógus diplomát, 2020-21-ben mindössze 6400-an kezdték el a képzést, vagyis mikor végeznek, nagyjából 4800-an szerezhetnek diplomát a tendenciák alapján.
 
Noha a pályaelhagyásról nincsenek hivatalos statisztikák, egy kezdő pedagógus bére jelenleg 262 800 forint, ami 1 100 forinttal több, mint a 2022-es garantált bérminimum, 261 700 forint, bruttóban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint az elmúlt évek tendenciái alapján évi 5-6 ezer pályakezdőből 2-3 ezer már az első években elhagyja a szakmát, tehát a pályán maradók száma nagyon alacsony.
 
Ezt erősíti meg Szabó Zsuzsa a PSZ elnöke Szeged.hu-nak adott interjújában is. Az elnök a lapnak elmondta, hogy
 
Az elkövetkező években csaknem 22 ezren tanár megy nyugdíjba. Éves bontásban még az is világos, hogy idén 4800-an, jövőre 6 ezren, 2024-ben pedig 6500-an. Ezzel szemben a pályakezdő tanárok a kétéves minősítő vizsgát követően csak 2 ezren lépnek be az oktatásba. Az olló egyre nyílik a tanári pályára belépők és a kilépők között.”
 
A szakszervezeti vezető kifejtette, hogy amellett hogy jóval többen mennek nyugdíjba mint ahányan a pályára lépnek – és növekvő a tendencia – a tanári kar átlagéletkora 55 év. A nők 40 év szolgálat utáni nyugdíjazásának lehetőségével pedig a pedagógusok is élnek, így még hamarabb inaktívvá válnak.
 
Ahogy a G7 a Magyar Tudományos Akadémia adatait szemlézi kiderül, hogy a „pedagógustársadalom korfája a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint 2008 és 2018 között az idősebbek felé tolódott el: az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan viszont  a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.” A 2016-os 3700 üres álláshely pedig 6635-re nőtt 2021-re, míg a tanárok száma 154 201-ről 146 730-ra ugyanezen időszak alatt, ez a tendencia megfigyelhető az elmúlt években és a korfa, valamint a képzéseken résztvevők száma alapján nem is várható változás.
 
Ezen nem segít az sem, hogy a kötelező oltás miatt januártól pedagógusok ezrei estek ki az oktatásból, akiket a kormány egyébként van, ahol jogellenes módszerekkel pótol a szakszervezetek szerint.
 
Szabó az interjúban a pedagógusok kirívóan alacsony béreire is reflektál: ezeket még 2014-ben kötötték az akkori minimálbérhez, a fentebb említett összegeket pedig csak pótlékokkal érik el. Mint mondta, a „pedagógusoknak a bértábla szerinti alapilletménye 182 700 forint. Ezt muszáj kiegészítenie az államnak, mert a mindenfajta képzettség nélküliek részére is felemelték a minimálbért bruttó 200 ezer forintra. A garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint, amit középfokú végzettséghez kötnek. A tanároknak ezzel szemben felsőfokú végzettségük van, miközben az alapilletményük 182 700 forint. A világon nincs olyan, hogy a diplomások bérét ki kell kiegészíteni, hogy az összeg elérje azt a szintet, amit képzettség és végzettség nélkül meg lehet keresni a munkaerő-piacon.” Egy kezdő pedagógus bére még a lakhatási költségeit sem fedezi.
 
 
A pedagógus-szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete többek között ezekről a problémákról is tárgyal a kormánnyal az immár hónapok óta zajló, eddig sikertelen sztrájktárgyalások során. Totyik Tamás megjelent publicisztikájában foglalta össze a január 31-re tervezett figyelmeztető sztrájk mozgatórugóit.
 
Amennyiben a tárgyalások és a január végi, 8 és 10 óra közötti figyelmeztető sztrájk sem vezetnek eredményre, a pedagógusok újabb sztrájkot hirdetnek március 13-ra.
 
A pedagógusok sztrájkkövetelései
  1. A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. 
  2. Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. 
  3. Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen. 
  4. A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.
 
Kiss Soma Ábrahám
G7.hu / mérce.hu