A rokkantsági ellátásról

2016.01.21 11:54

A rokkantsági ellátás összege (alsó-felső korlátok)

 

 

Annak a megváltozott munkaképességű személynek:
a) akinek az egészségi állapota 51–60% között van és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján sem javasolt a rehabilitációja (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)

b) aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

c) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),  a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

d) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória),  a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

Utazási kedvezmény
Nem minden rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosult utazási kedvezményre!

Utazási kedvezményre csak az a rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,

- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

A rokkantsági ellátás megszűnése
A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt),

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (FIGYELEM! Ez a szabály 2014. január 1-jétől érvényes. Korábban a három havi átlagot nézték, most minden hónapot függetlenül vizsgálnak, vagyis kedvezőbb lett a szabályozás!),

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett
A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül  nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2014-ben a havi 152.250 forintot, 2015-ben a havi 157.500 forintot, 2016-ban a havi 166.500 forintot, illetve egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén a garantált bérminimum 150%-át, azaz 2014-ben a havi 177.000 forintot, 2015-ben a havi 183.000 forintot, 2016-ban a havi 193.500 forintot). A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem...

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek.

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).

A rokkantsági ellátásban részesülő személy értesítési kötelezettsége
A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News