A Skála Kópé és a Kádár-plázák: egy nemzedéknek hozták el a nyugatot (+fotók)

2021.11.14 07:12

Volt választék, és a reklámokra különösen nagy hangsúlyt fektettek. Ma már talán megmosolyogjuk, de egykoron ezek voltak a bőség és a minőség fellegvárai.

Demján Sándor (elöl), a Skála akkori igazgatója az áruház megnyitóján. Hatalmas reklámkampányt szervezett üzlete köré

Fotó: Fortepan, Urbán Tamás

A garancia a legszuperebb itthon fellelhető márkákra, igazi státuszszimbólum volt innen vásárolni. Napjainkban Kádár-plázaként emlegetik a szocializmus kiskereskedelmi fellegvárait, amelyek a kínálatuk mellett már árukészletükkel, az akkoriban hatalmasnak számító méreteikkel és persze a máig fülünkben csengő reklámszlogenjeikkel lopták be magukat a szívekbe.
 
„Legnagyobb áruház, legnagyobb választék!” A Corvin talán tényleg az első, európai mércével is plázának minősíthető áruházunk volt a lehető legjobb helyen. A vásárlóerőben komoly szerepet játszott a vidékről utazók aránya, akik a Nyugati és a Keleti pályaudvarra beérkezett vonatokból pár perc alatt bevethették magukat a Blaha Lujza téri többszintes épületbe, amely 1926-tól magasodott a város központjában.
 
A keletnémet áruktól roskadozó Corvin áruházban, a Blaha Lujza téren működött Magyarország első mozgólépcsője
Fotó: Fortepan
 
A keletnémet áruktól roskadozó Corvin áruházban, a Blaha Lujza téren működött Magyarország első mozgólépcsője
 
Fotó: Fortepan
 
Az áhítatot csak növelte, hogy ebben építették meg Magyarország első és sokáig egyedül árválkodó mozgólépcsőjét is.
 
A budai Skála megálmodója és első vezetője Demján Sándor üzletember volt, 1976-ban adták át az általa újfajta üzleti alapokra helyezett áruházat, amelyet 1986-ban követett kistestvére, a Skála Metró a mostani Nyugati téren, leánykori nevén a Marx téren. Impozáns üvegfalával már-már a XXI. századi megjelenést sugallta. Ekkor ismerhettük meg a tévében ötpercenként dalra fakadó Skála Kópét, aki vonzotta a vásárlókat.
 
Demján Sándor ezzel az ugródeszkával a hazai üzleti világ egyik éllovasává nőtte ki magát, haláláig szerepelt a Top száz leggazdagabb kiadványban.
 
A Skála igazgatója hatalmas reklámkampányt szervezett üzlete köré
 
Fotó: Fortepan, Záray Péter
 
„Flórián! Üzletközpont Óbudán” – a szlogen, amely az 1976-os nyitás óta felhangzik időnként, annál is inkább, mivel ez az a pláza, amely máig megőrizte eredeti nevét, és nagyjából a külsejét is. A Flóriánt Magyarország első bevásárlóközpontjaként avatták fel. A beruházás akkori áron 440 millió forintba került, alapterülete 19 000 négyzetméter volt. Az árufeltöltést áruszállító alagútban működő 15 teherlifttel oldották meg. Az üzletközpont megnyitásakor 25 üzlet működött benne, és itt már volt légkondi is.
 
„Csak egy ugrás a Sugár!” Persze kinek mekkora, de a metró és a HÉV végállomása nem volt elérhetetlen célpont egyetlen közlekedőnek sem. Az üzletközpont, amelynek neve ma is ezreket vonz, az Örs vezér terén nyílt meg 1980. november 7-én. Ez volt az ország első olyan bevásárlóközpontja, ahol egy központi fedett tér körül alakították ki az üzleteket, igazi tágas és természetes környezetet kölcsönözve. Az akkoriban újszerűnek számító elrendezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Sugár később, a modern plázák korszakában is versenyképes tudott maradni.
 
31 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Sugár üzletközpont az Örs vezér terén
 
Fotó: Fortepan, Gábor Viktor
Gaál Zoltán
blikk.hu