A telepfelszámolást folytatja Miskolc

2016.09.10 08:36

Az EBESZ és a DIEJH szeptember elején adta ki jelentését, pénteken dr. Kriza Ákos polgármester reagált rá.

Így bontották a Negyedik utca egyik házát

Így bontották a Negyedik utca egyik házát

„Bármilyen külső szervezet beavatkozását Miskolc működésébe elutasítjuk” – jelentette ki dr. Kriza Ákos polgármester pénteki sajtótájékoztatóján. Amit azért tartott, mert – mint mondta – vannak olyan esetek, amikor egy polgármesternek a város, a közösség számára fontos programok védelmében meg kell szólalnia. Ez az eset pedig most az volt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (DIEJH) szeptember elsején közzétett jelentésében felszólította a miskolci önkormányzatot, szüntessék be a számozott utcai kilakoltatásokat, és tartós lakhatási megoldásokat biztosítsanak az ott élőknek, mindezeket az emberi jogi normákkal összhangban. Jelentésüket egyébként a tavaly június végén Miskolcon végzett vizsgálatukra alapozták.

– Miskolcon a nyomortelepek felszámolásának programja a legnagyobb támogatottsággal rendelkező várospolitikai program, amit több mint 35 ezren támogattak aláírásukkal – emelte ki a polgármester. – Nekem, mint a város megválasztott vezetőjének lehetőségem sincs, sőt nem is akarok kihátrálni a program mögül. Kijelenthetem, a telepfelszámolás folytatódik.

Dr. Kriza Ákos visszautasította a jogvédő szervezetek azon vádját, hogy ez etnikai, nemzetiségi program lenne: „Nem bír ilyen vetülettel, akkor sem, ha egyesek ezt akarják belemagyarázni. Ez egy közbiztonsági, közegészségügyi és gyermekvédelmi program, emiatt indult el, és ezért is folytatódik”.

Hangsúlyozta: abban az esetben, ha valaki rendesen fizeti a számlákat, hatályos bérleti szerződéssel rendelkezik, a kilakoltatás megegyezés alapján történik. De, ha notórius nem fizetőkről van szó – folytatta a polgármester –, akik nem rendelkeznek hatályos szerződéssel, vagy lejárt a szerződésük, azoknál hatósági útra terelik a folyamatokat, a magyar bíróság dönt, és a végrehajtón keresztül kiürítik a lakást.

„Biztos vagyok benne, hogy mindent a magyar és európai jogrend betartásával végzünk. Azért megdöbbentő, hogy egy magát tekintélyesnek mondó szervezet ilyen kijelentés teszt, mert még az alapjait sem ismerik a folyamatoknak” – utalt az EBESZ és DIEJH jelentésére dr. Kriza Ákos.

 

Továbbra sem…

A városvezető kiemelte: „Miskolcon továbbra sem fogunk lakást adni a nem fizetőknek. Továbbra sem fogunk lakást adni a priuszos bűnözőknek, és továbbra sem fogunk lakást adni azoknak, akik az együttélés normáit képtelenek betartani”. Hozzátette: a szegénység nem egyenlő az igénytelenséggel, aki dolgozik, aki a környezetét rendben tartja, nem zavarja a szomszédját, a törvényeket betartva él, ezután is fog lakást kapni Miskolcon.

Ha már a polgármester közbiztonsági, közegészségügyi és gyermekvédelmi programról beszélt, kíváncsiak voltunk arra is, az önkormányzat figyelmet fordított-e arra, hova költöznek a kiköltöztettek, pont, hogy máshol ne alakulhassanak ki telepek.

„Ez természetes, a lakossági jelzések alapján, az önkormányzati képviselők munkáján keresztül követtük a folyamatokat, éppúgy, mint a fészekrakók esetében” – érkezett a válasz.

 

Elhanyagolták

Azt is megkérdeztük, mi lett a figyelés eredménye, hova költöztek ezek az emberek. A városvezető azonban kijelentette: mivel jogállamban élünk, az önkormányzat nem figyelheti, ki hova költözik, így ők csak arra ügyeltek, ne alakuljanak ki újabb telepek.

Elmondta azt is, hatalmas energiákat fordítottak az elmúlt években arra, hogy Miskolc közbiztonságát megerősítsék.

„Nézzük meg, Nyugat-Európában hova jutottak azzal, hogy elhanyagolták az odafigyelést, emiatt több mint ezer olyan térség alakult ki, ahová a rendőrség is csak nagy erőkkel mer bevonulni. Miskolcon nem szeretnénk ezt” – hangsúlyozta.

NSZR
boon.hu