„A vers végtelen” – Különleges telefonfülkét is átadtak a költészet napján Lillafüreden

2017.04.11 17:16

– Miért is lenne lehetetlen ez a gondolat, hiszen hány ember életét befolyásolják, változtatják meg, sőt akár irányítják is a versek? A költészet hatalma pluszjelentéssel, plusztartalommal és élménnyel tölt meg helyeket és időt. Ez a plusz hívja ide Miskolc városának verskedvelő közönségét is – mutatott rá.

A gyönyörű Lillafüred, a Hámori-tó partja, a közeli Szeleta-barlang és a vízesés mind kellett ahhoz, hogy József Attila megírja „a huszadik század talán legszerelmesebb himnuszát” – fogalmazott Miskolc Kulturális és Városmarketing osztályának vezető főtanácsadója köszöntőjében.– Miért is lenne lehetetlen ez a gondolat, hiszen hány ember életét befolyásolják, változtatják meg, sőt akár irányítják is a versek? A költészet hatalma pluszjelentéssel, plusztartalommal és élménnyel tölt meg helyeket és időt. Ez a plusz hívja ide Miskolc városának verskedvelő közönségét is – mutatott rá.

A gyönyörű Lillafüred, a Hámori-tó partja, a közeli Szeleta-barlang és a vízesés mind kellett ahhoz, hogy József Attila megírja „a huszadik század talán legszerelmesebb himnuszát” – fogalmazott Miskolc Kulturális és Városmarketing osztályának vezető főtanácsadója köszöntőjében.

 

– Miért is lenne lehetetlen ez a gondolat, hiszen hány ember életét befolyásolják, változtatják meg, sőt akár irányítják is a versek? A költészet hatalma pluszjelentéssel, plusztartalommal és élménnyel tölt meg helyeket és időt. Ez a plusz hívja ide Miskolc városának verskedvelő közönségét is – mutatott rá.

A gyönyörű Lillafüred, a Hámori-tó partja, a közeli Szeleta-barlang és a vízesés mind kellett ahhoz, hogy József Attila megírja „a huszadik század talán legszerelmesebb himnuszát” – fogalmazott Miskolc Kulturális és Városmarketing osztályának vezető főtanácsadója köszöntőjében.

A magyar költészet napján, április 11-én átadták a közönségnek a VersVonalat Lillafüreden. A fiatalabbak körében talán már nem is ismert telefonfülkébe lépve, a telefonkagylót a fülünkhöz emelve nem vonalat kapunk, hanem vers szólal meg benne. De az ünnep nem pusztán erről a meglepetésről szólt Miskolcon: a hagyományoknak megfelelően az Óda-táblánál, majd József Attila-szobránál is koszorút helyeztek el a 

A magyar költészet napján, április 11-én átadták a közönségnek a VersVonalat Lillafüreden. A fiatalabbak körében talán már nem is ismert telefonfülkébe lépve, a telefonkagylót a fülünkhöz emelve nem vonalat kapunk, hanem vers szólal meg benne. De az ünnep nem pusztán erről a meglepetésről szólt Miskolcon: a hagyományoknak megfelelően az Óda-táblánál, majd József Attila-szobránál is koszorút helyeztek el a versek, a költészet ünneplői.

Telefoncsörgéssel kezdődött az Óda című vers születésének helyén a magyar költészet napjának ünneplése. A VersVonalat, azaz a verset mondó telefont, ami az Óda-tábla közelében áll, Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról című novellája ihlette, és az ünnepséget is szervező II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár álmodta meg és hozta létre. (A telefonfülke egyébként egy hétig marad Lillafüreden, azután a II. Rákóczi Ferenc könyvtár előtt várja azokat, akik költőkkel szeretnének telefonálni.)

fotó: Mocsári László

Mint arra Csörnök Mariann, a könyvtár PR-munkatársa is rámutatott, az egyperces novella azt mutatja be, hogyan változtatta meg egy telefonfülke életét négy verssor.

kolteszet_napja_170411ml_24.jpg

– Miért is lenne lehetetlen ez a gondolat, hiszen hány ember életét befolyásolják, változtatják meg, sőt akár irányítják is a versek? A költészet hatalma pluszjelentéssel, plusztartalommal és élménnyel tölt meg helyeket és időt. Ez a plusz hívja ide Miskolc városának verskedvelő közönségét is – mutatott rá.
A gyönyörű Lillafüred, a Hámori-tó partja, a közeli Szeleta-barlang és a vízesés mind kellett ahhoz, hogy József Attila megírja „a huszadik század talán legszerelmesebb himnuszát” – fogalmazott Miskolc Kulturális és Városmarketing osztályának vezető főtanácsadója köszöntőjében.

kolteszet_napja_170411ml_19.jpg

– A hely kultikusságát, ezt a becset a mi feladatunk megőrizni, ápolni – hívta fel a figyelmet Papp Ferenc. – Akár azzal is, hogy olvasunk, hogy a mindennapjaink részévé tesszük az olvasást. Meglátásom szerint mindig versekkel kellene megélnünk a mindennapjainkat, keserűségeinket és örömeinket egyaránt.
Az Óda-táblánál ünnepi beszédet Jánosi Zoltán irodalomtörténész mondott. Úgy fogalmazott, hogy József Attila „nem az egyes arcokhoz, egyes csoportokhoz, társadalmi rétegekhez, hanem a teljes nemzethez állt oda”.

kolteszet_napja_170411ml_23.jpg

– „Kívül és fölötte áll minden torzító erő, félresiklató, feledtetni kívánó akaraton. Nem bújik teóriák mögé, nem dörgölőzik, nem helyezkedik, hanem jó száz éve itt van velünk, együtt van velünk, és nyíltan és bátran a hazáját értelmezi” – emelte ki az irodalomtörténész.
– A költészet napján azt üzeni, hogy soha nem lehet vége a költészet világelemző és világokat alkotó küldetésének, mert a vers végtelen. A költészet nem más, mint az Isten felénk pillantó tekintetének folytatása, talán az maga – fogalmazott Jánosi Zoltán.

kolteszet_napja_170411ml_29.jpg

A költőről a költőtársak gondolatai is elhangzottak Vajda Éva, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, valamint Balázs István előadóművész tolmácsolásában – a verseket, versrészleteket tőlük hallhatta a közönség, és az ő hangjukon szólal meg a VersVonal is.

kolteszet_napja_170411ml_55.jpg

Az Ódát idén Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház művésze adta elő József Attila szobránál. A műsorban közreműködött még a Verszenekar, valamint Takács Anna, a 2016-os városi versmondó verseny győztese.

Kujan István

minap.hu