13+1 kérdés és válasz a magáncsődről - Most sírjunk vagy nevessünk?

2015.05.21 07:24

Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát.

Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.

1.Mi a magáncsőd lényege?
A "természetes személyek adósságrendezéséről" szóló friss törvényjavaslat szerint a magáncsőd célja az lesz Magyarországon, hogy a fizetési gondokkal küzdő és a túlzottan eladósodott magánszemélyek, valamint a hitelezők szabályozott együttműködése révén a.) helyreálljon az adósok fizetőképessége, b.) egy adósságtörlesztési terv kidolgozásával érvényesüljön a hitelezők "méltányos érdeke", c.) emellett továbbra is biztosítva legyen az érintett családok létfenntartása és lakhatása is. 5 esztendeig tartó, illetve hosszabbítás esetén legfeljebb 7 évnyi fegyelmezett törlesztést követően az adós megszabadulhat tartozása megmaradó részétől, amennyiben az egyes hitelezők követelése egy előre szabályozott szintig megtérül.

2. Mikor indul el a magáncsőd?
A törvény 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, 2016. október 1-je előtt azonban csak azok léphetnek be a magáncsődbe, akiknek a lakhatásra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet, például azért, mert bankjuk felmondta a jelzáloghitelüket. Különböző határidők vonatkoznak arra, hogy az elszámolás kézhezvételét, illetve a (jelzálog)hitel bank általi felmondását követően mikor lehet kezdeményezni a belépést, amely egyébként önkéntes az adósok számára.

3. Kik vehetik igénybe a magáncsődöt?
Az adósnak és az adóstársaknak közösen kell kezdeményezniük a magáncsődbe történő belépést, amelynek a legfontosabb feltételei (függetlenül attól, hogy felmondott vagy nem felmondott, esetleg végrehajtás alatt álló tartozásokról van szó) az alábbiak a főszabály szerint:

-    teljes tartozásuk legalább 2 millió forint feletti, de 60 millió forint alatti,
-    legalább 500 ezer forintnyi legalább 90 napja lejárt tartozással rendelkeznek,
-    a tartozás nagyobb, mint az adós, adóstársak adósságrendezésbe tartozó vagyona, de nem több, mint e vagyon kétszerese,
-    az adósságrendezésbe tartozó vagyonként kell beszámítani az adós következő 5 évben várható, adósságrendezésbe vonható bevételeit is (lásd alább).

A Nemzeti Eszközkezelőhöz került ügyfelek nem igényelhetik a magáncsődöt. A csődvédelem alatt álló adós halála esetén az örökös a helyébe léphet.

4. Milyen tartozások rendezhetők a magáncsőddel?
Mindenféle lakossági tartozás, korántsem csak a banki hitelek. Az egyes hitelezői követeléseket különböző kategóriákba sorolja a törvényjavaslat, a fontosabb hitelezői osztályok a következők: a.) kiemelt hitelezői követelések (jelzálogjogosultak, pl. bankok követelései a fedezet értékének hitelfelvételkori forgalmi értékéig), b.) privilegizált hitelezői követelések (pl . tartásdíj, közműdíjak, államot megillető köztartozások, társasházi közös költség), c.) hátrasoroltak azonban például a rokonok, a cégkapcsolati követelések. Az 50 ezer forint feletti, elismert, magánszemélyek felé fennálló tartozások is ide a magáncsődbe vonható tartozások közé tartoznak.

5. Mi mindent kell beáldoznia az adósnak?
Az adósság részleges rendezésére az adós, adóstárs vagyonának és jövedelmének felhasználásával kerül sor, kivéve a háztartás létfenntartásához szükséges vagyontárgyakat és jövedelmeket. Hogy mi számít adósságrendezésre nem felhasználható vagyontárgynak, arról külön végrehajtási rendelet fog rendelkezni. Adósságrendezésre fordíthatják az eljárás indulásakor meglévő és a később szerzett vagyont, jövedelmet is, de a kisebb értékű vagyoni elemek, óvadékok biztosan nem tartoznak majd ide. A 300 ezer forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul az adósság rendezésére szolgáló, kötelezően előírt törlesztési számlára fizeti be. A 300 ezer forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi. Ami a lakást illeti, az adósságrendezés kezdeményezésekor az adósnak kell előzetesen nyilatkoznia, hogy meg kívánja-e tartani, beleegyezik-e a lakás elidegenítésébe, esetleg kisebb lakásba költözne. A saját tulajdonú lakásban maradáshoz több szabálynak is meg kell felelni (pl. él nem aktív korú is a háztartásban vagy lényegében nincs szükség a lakás értékesítésére az adósság rendezéséhez).

6. Milyen költésekbe avatkozik bele a családi vagyonfelügyelő?
A bírósági adósságrendezés esetén (lásd alább) az adós és az adóstársak gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése, felügyelete alatt áll. Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön, közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, és szabadon elkölteni erről fejenként (három főig) a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét (jelenleg 42 750 forint) lehet csak, néhány kötelező jellegű költségen (pl. közműszolgáltatások díja, vagyonbiztosítások díja, társasházi közös költség) felül (3 fő felett az elkölthető összeg fejenként 28 500 forint). Ennél nagyobb összegű pénzfelhasználásra csak rendkívüli kiadások esetében, a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével kerülhet sor olyan összegben, amely nem veszélyezteti az eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítését, a hitelezők érdekét.

7. Mekkora tartozást fognak elengedni?
Amennyiben az elején meghatározott megtérülést elérték a hitelezők, az adós fizetési fegyelmének jutalma az lesz, hogy a még nem rendezett tartozását bírósági határozatban elengedik. Az eljárás kezdetén az adósságtörlesztési tervet eleve úgy kell elkészíteni, hogy a legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

-    a privilegizált hitelezői igények esetén legalább a 45%-os (de legfeljebb az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések 1,2-szeres),
-    az egyéb hitelezői igények esetén legalább a 40%-os ,
-    a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább az 5%-os mértéket elérje.


Ha az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező követelésének 100%-a megtérül, ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Hogy mindez kinél mekkora tartozáselengedést jelenthet, azt az egyedi eset dönti el.

8. A magáncsőd két fajtája - mi hogy zajlik?
A különböző (akár ismeretlen) hitelezőket (nemcsak bankokat, hanem pl. közüzemi cégeket) hirdetménnyel vonják be az eljárásba. Amelyik hitelező nem jelentkezik 15 napon belül, az nem követelheti az adós tartozásának megfizetését, a csődvédelem vele szemben is fennáll. Kétféle eljárás lehet: egyrészt az egyszerűsített, bíróságon kívüli, másrészt a bírósági. Előző esetben az eljárás bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodással zárul, amelyben minden hitelezőnek és kötelezettnek részt kell vennie. Jelzálogtartozás esetén először csak ilyen kezdeményezhető. Ha itt nem jön létre egyezség, akkor bírósági adósságrendezési eljárásba fordul át az ügy. A bírósági eljárásban a családi vagyonfelügyelő által összeállított egyezségi javaslatról szavaznak az egyes hitelezői osztályokba sorolt hitelezők, amelyben a hitelezői sorrendnek megfelelően különböző szavazati súllyal rendelkezhetnek az egyes hitelezők. A szavazás távszavazással és egyezségi tárgyaláson is történhet, és minden esetben az adós, az adóstársak, a főhitelező jóváhagyása, valamint a többi hitelező egyszerű (súlyozott) többségének jóváhagyása kell hozzá. Ha a bírósági egyezségkötés nem jön létre, a bírósági adósságrendezési eljárásnak egy új szakasza kezdődik, amelynek célja az adós vagyonának, jövedelmének az adósságrendezésre fordításáról egy kötelező hatályú bírósági döntés előkészítése és meghozatala. A bírósági döntést a családi vagyonfelügyelő készíti elő, az adós és a hitelezők bevonásával. Jövedelem- és vagyonfelosztási, valamint adósságtörlesztési terv készül, amelyeket a bíróság határozattal hagyhat jóvá. A hitelezők főszabályként egyébként minden esetben csak a bírósági döntés által lehetővé tett törlesztést követelhetik az adóstól, az efölött ki nem fizetett összeget pedig alacsony (forintkövetelések esetén például alapkamat+1 százalékpontos, 360 naponként tőkésedő) kamattal kamatoztathatják. Az adósságtörlesztés módosítását az adós rendkívüli esemény bekövetkeztekor kérheti.

9. Hogyan kell kérvényezni a magáncsődbe való belépést?
Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit is. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére. A kezdeményezés során vállalja az ügyfél, hogy a főhitelező (általában jelzáloghitelt nyújtó bank) felé továbbra is törleszti legalább a jelzálog alatt álló lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának 1/12 (vagyis hónapokra elosztott) részét, továbbá egyszeri költségként 30 ezer forintot fizet neki, amelyet a főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezési feladatok koordinációs és adminisztrációs feladataira mint postai és távközlési költségátalányt használ fel. A főhitelező készíti el a megállapodás-tervezetet is.

10. Hogy akadályozzák meg a csalásokat?
A családi vagyonfelügyelő ellenőrzi a belépés törvényi feltételeinek teljesülését és a vagyoni adatokat, majd az adósságtörlesztés teljesülését. Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, esetleg nem elérhető, kezdeményezik az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár, vagyis újraindulhatnak ellene a végrehajtások. Emellett azok, akiknek a megelőző 10 évben bármikor lezárult egy magáncsőd eljárásuk, nem vehetik ismét igénybe a magáncsődöt.

11. Mi lesz az adóstársakkal, zálogkötelezettekkel?
Mivel gyakorlatilag háztartási csődvédelemről van szó, itt az adóssal együtt nem élő adóstársasak és zálogkötelezettek sorsa érdekes. Ők feltételes csődvédelmet kapnak, vagyis akkor ússzák meg a végrehajtásokat, ha önkéntesen belépnek az adósságrendezési folyamatba az adós törlesztési kötelezettségeinek (részleges) átvállalásával.

12. Milyen hatóság ellenőrzi, koordinálja a magáncsődöt?
Feláll az úgynevezett Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely a vele jogviszonyban lévő családi vagyonfelügyelők mint kormánytisztviselők és egyfajta "fizetésképtelenségi szakértők" révén ellenőrzi és koordinálja az adósságrendezést. Utóbbiakra kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége lesz, területi szervei pedig a kormányhivatalokba integrálódott területi igazságügyi szolgálatok szervezeti egységei. A családi vagyonfelügyelők a bírósági eljárás során előkészítő és közreműködő, valamint a bírósági határozatok végrehajtását ellenőrző feladatokat látnak el. A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelők működésének költségeihez a hitelezőknek hozzá kell járulniuk nyilvántartásba vételi és követeléskezelési díj formájában. A családi vagyonfelügyelő munkáját a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál az adott ügyre
felállított háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket
látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő
pedig vagy jogász vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelési ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy.

13. Milyen nyilvántartás lesz a magáncsődbe belépőkről?
A magáncsődbe lépett ügyfelek adatairól központi, közhiteles hatósági nyilvántartás (ARE nyilvántartás) készül, amely tartalmazza a magáncsőd eljárás minden egyes lényeges mozzanatát. A nyilvántartást a Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala vezeti, de az adatokat a családi vagyonfelügyelők töltik fel a rendszerbe. A Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (régi nevén BAR-lista) is az eljárást.

13+1.: Mi lesz a folyamatban lévő végrehajtásokkal?
Már az adósságrendezés kezdeményezésével előzetes csődvédelem áll be, vagyis nem folytatható és nem indítható végrehajtás és zálogértékesítés sem az adós(ok) ellen, kivéve persze azokat a vagyonelem-értékesítéseket, amelyeket az adósságrendezési célú megállapodás vagy bírósági végzés ír elő. Az adós nemfizetése miatt nem lehet felmondani ekkortól közszolgáltatásokat biztosító szerződéseket sem.

portfolio.hu