2020-ig nem lesz új magyar város

2017.08.01 14:28

Idén sem adományoznak városi címet – tájékoztatta a Zoom.hu-t a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága.

Magyarország legkisebb lélekszámú városa, Pálháza
MTI Fotó: Balázs Attila
 
Jelenleg 346 város van Magyarországon, vagyis Budapest és a 23 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Hogy ez sok, vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy 1950-ben mindössze 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor mindenképpen sok. Ha ehhez hozzávesszük, hogy napjainkban minden tizedik település város, illetve a 346 városból pusztán 142-ben élnek tízezernél többen, pláne eltúlzottnak tűnik ez a szám.
 
A közigazgatási szakemberek már a kilencvenes években megkongatták a vészharangot, és
a városi cím devalválódásáról kezdtek beszélni.
 
A politikát azonban nem különösebb érdekelte a kritika, egy-egy választási ciklusban 30-35 nagyközségnek osztottak ki városi sarzsit. Köztük a Zala megyei Pacsának (1651 lakos), a Somogy megyei Igalnak (1301), a Vas megyei Őriszentpéternek (1189), valamint Magyarország legkisebb és egyben legészakibb városának, Pálházának (1060).
 
Az Orbán-kormány 2010 után behúzta a féket. Két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet. A módosítás révén mérhető demográfiai, intézményi és infrastrukturális paraméterekhez kötötték a városi rang megszerzését. Feltételül szabták meg azt is, hogy a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak el kell érnie a tízezer főt.
 
A szigorítás elérte a célját: az utóbbi években vagy két tucat pályázó akadt fenn a rostán – köztük több szuburbán jellegű település (Ecser, Erdőkertes, Etyek) és Balaton-parti üdülőhely (Balatonszárszó, Révfülöp, Tihany, Csopak). De hoppon maradt a sörgyáráról ismert Bőcs, a borászatáról nevezetes Abasár, de a magyar történelemben is szerephez jutó Recsk is.
 
Utoljára 2013-ban avattak új várost Magyarországon
 
Miután a választási években (2018, 2019) szünetel az eljárás, 2020 előtt idén volt utoljára lehetőség új pályázat beadására. Az idei pályázatok eredménye iránt érdeklődve megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatóságát, ahonnan a következő választ kaptuk:
 
„A köztársasági elnök a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak alapján dönt a várossá nyilvánításról. A fenti törvény 96. §-a szerint a várossá nyilvánításról a köztársasági elnök évente egy alkalommal dönt. A Kormány, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) június 30-áig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter utoljára 2013-ban tett javaslatot várossá nyilvánításra, így Köztársasági Elnök Úr legutóbb a 325/2013. (VII. 10.) KE határozatában döntött városi cím adományozásáról. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017-ben nem terjesztett fel városi cím adományozására vonatkozó javaslatot,
így az idei évben sem kerül sor városi cím adományozására.”
 
Etyek is nagyközség marad
 
Évek óta sikertelenül pályázik a városi címre a 4112 lakosú Fejér megyei nagyközség, amely pedig az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. 
Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a település 1990-ben a történelmi borvidékek táborához csatlakozott. Évente négy alkalommal több tízezer látogatót vonz az „Etyeki Piknik” című rendezvénysorozat. 2007-ben adták át Etyek határában a Korda Stúdiót, amelynek többek közt Demján Sándor és Andy Vajna is a tulajdonosa. Idén májusban röppent fel a hír, hogy a faluban építenék fel az ország első hatcsillagos szállodáját. A kormány ugyanis milliárdokkal támogatja a Pannónia Szíve Programot, amelynek célja a Vértes, a Velencei-tó és Bicske által határolt terület turizmusának fejlesztése. A régióban található Etyek mellett Felcsút is.
 
SEREG ANDRÁS
zoom.hu