Aczél támogatta, Kádár engedélyezte a Fidesz megalakulását

2020.02.03 17:09

Valójában Aczél György erőteljes támogatásával, valamint az ő közbenjárására Kádár János engedélyével kezdhetett el zavartalanul működni 1988. áprilisában a Fidesz – nem kevesebbet, mint ezt állítja az Élet és Irodalomban megjelent írásában Varga-Sabján László, volt KISZ-vezető, a rendszerváltás előtti vezető ifjúságpolitikus. Teszi ezt egy olyan eset felelevenítésével, amelynek ő volt az egyik résztvevője. Az időpont 1988. március 30-a, a Fidesz születésnapjának estje. A helyszín: Aczél György lányának Pozsonyi úti lakása; a szereplők Aczélon és Varga-Sabjánon kívül Kéri László, Stumpf István, Aczél veje, s persze Kádár János.

 
Varga-Sabján László írásának apropóját Bócz Endre egy héttel korábban megjelent, Visszapillantás című írása adta, amelyben a 2011-ben az Orbán-érában rejtélyesen lemondott korábbi főügyész a Fidesz megalakulása kapcsán azt írta, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága ugyan adminisztratív fellépést igényelt volna a Fidesz megalakítása ellen, a hatóságok azonban törvényes jogalap hiányára hivatkozva, azt elhárították.
 
„Való igaz, hogy törvényes jogalap a hatóságok fellépésére még az ’átkosban’ sem volt, de azt a legjobb indulattal sem mondhatjuk, ha a Politikai Bizottság valóban ilyen igénnyel lépett volna fel, ne lettek volna következményei a nem mindennapi ügynek. De hát nem erről volt szó, sokkal inkább arról, hogy a rendszerváltozás folyamata megkezdődött – bár azt akkor még senki nem tudta, hová vezet. A politika szereplői már a Kádár utáni korra készültek, A gorbacsovi szél keltette hullámok határozták meg az eseményeket, eltitkolt, régi törésvonalak erősödtek fel és váltak nyilvánvalóvá” – emlékezett vissza írásában Varga-Sabján.
 
Pozsgay Imre a Fidesz megalakulása előtt fél évvel, 1987 őszén, Lakitelken, az MDF létrejötténél bábáskodott. Aczél György pedig, aki az előző évtizedekben a „kádári közép” meghatározó reformpolitikusa volt, szintén nem a történelem fősodrán kívül alakította a politikát, az ifjúságban kereste az utat – állítja szerző, aki szerint mivel a KISZ Pozsgay-„párti” volt, Aczél egy alternatív ifjúsági szervezet létrehozásán fáradozott. Segítségére pedig ebben Stumpf István, a Bibó Kollégium igazgatója, nem mellesleg.  veje, Horváth István belügyminiszter volt.
 
1988. március 30-án este, a Fidesz alakuló gyűlése idejére, Aczél György találkozót kezdeményezett lánya lakásában Kéri Lászlóval és Varga-Sabján-nal. „Este 9 óra után érkezett Stumpf a hírrel, hogy megalakult a KISZ-től független ifjúsági szervezet, a Fidesz. Erről  telefonon értesítette is Aczél Györgyöt, aki már úton volt, hogy még aznap este (!) találkozzon Kádárral. Most már hárman vártuk a hírt, mire jut Aczél Kádár Jánosnál...
 
Kádár és felesége esténként a Munkácsy utcai külügyi szállóban vacsorázott. Itt tájékoztatta őt Aczél György és győzte meg arról, hogy nem indokolt fellépni a fiatalok mozgalmával szemben, az megfelelő kezekben van. Ezt követően, tájékoztatott bennünket Aczél György, hogy minden akadály elhárult, a Fidesz működhet” – áll a visszaemlékezésben.
 
Varga-Sabján szerint „ezek után talán az is érthető, miért kaphattak Orbán Viktor és társai Soros-ösztöndíjat a felkészülésükhöz”. Szerinte egyébként „a történelem nem ismétli, csak folytatja önmagát”. Mint írja: „sokan csodálkoznak azon, az ifjú demokraták, akik az egypártrendszer megdöntésére szövetkeztek, hogyan válhattak a bolsevik típusú hatalomgyakorlás iskolájának legjobb tanítványaivá. A válasz a múltban van, minden a gyökereknél kezdődik.”
 
Bócz Endre ÉS-ben megjelent írását itt, Varga-Sabján reflexióját pedig itt lehet olvasni.
 
hirklikk.hu