Áder: nem lesz magyar szénerőmű 2030-ra

2019.09.17 18:48

Palkovics László pénteken még egy szóval sem utalt erre, mikor a Mátrai Erőmű uniós pénzből való átalakításáról beszélt

Fotó: Illyés Tibor / mti.hu
 
2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon, de ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását - jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden, mint arról az MTI beszámol.
 
Mindez egészen meglepő annak fényében, hogy a Népszava kérdéseire válaszoló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken még csak korszerűsítésről beszélt annak a szénégető Mátrai Erőműnek kapcsán, aminek bezárása önmagában 14 százalékkal csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását.  (Megjegyzendő: a Mátrai Erőmű a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.) A miniszter – elsősorban a több mint tízezer munkavállaló közvetett-közvetlen helybéli foglalkoztatására hivatkozva – élesen elvetette az erőmű azonnali bezárására vonatkozó, általa az ellenzéknek tulajdonított követelést. 
 
Mészáros Lőrincéké a Mátrai Erőmű
 
A kormány elsősorban a telephely átalakítását célozza, például megújuló energiás egységekkel. Ugyanakkor a tárcavezető a szén-dioxid-megkötési kísérletekre emlékeztetve a mátrai szénblokkok bezárására sem kívánt céldátumot adni. Ama felvetésünkre, hogy – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter szavai nyomán – az ország mennyi uniós támogatást kér a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, Palkovics még zajló számításokra hivatkozott. Ugyanakkor kérdésünkre magától értetődőnek nevezte, hogy – akár párhuzamos lengyel vagy német példák alapján – a Mátrai Erőmű átalakítására is igényeljünk uniós támogatást.
 
Áder kedden az épületek energiahatékonyságának növelését, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítását, és a közlekedés - benne a tömegközlekedés - kizöldítését is fontosnak nevezte, de ezekről már nem mondott konkrétumot. Ugyancsak konkrét felvetések nélkül nevezte hasonlóan fontosnak az energiaintenzív ipari ágazatok - cement-, üveg- és gumiipar - technológiai váltását, a mezőgazdaság metánkibocsátásának drasztikus csökkentését és az erdősítést.
 
A kormány nem ösztönzi a légszennyezés csökkentését
 
A magyar kormánynak az iparon túl az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság légszennyezését is meg kellene adóztatnia – javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az MTVSZ hiányolja az energiaátmenetet elősegítő gazdasági-pénzügyi ösztönzőket – közölte a 2018-2020-ra vonatkozó Éghajlatváltozási Cselekvési Terv most zajló szakmai egyeztetése kapcsán megkeresésünkre Botár Alexa éghajlat- és energiacsoportvezető. Szerinte nem csak a kibocsátás-kereskedelemben érintett, hanem az azon kívüli ágazatok esetében is meg kellene vizsgálni a környezethasználati díj, illetve az egyéb, kibocsátást sújtó terhek bevezethetőségét. Ma ugyanis a legtöbb ilyen tevékenység - építőipar, közlekedés, mezőgazdaság - kibocsátása nő. Alapvetően ezek okolhatók az üvegházhatású gázkibocsátás utóbbi évekbeli növekedéséért. Megfelelő szabályozással - amiként azt az MTVSZ több mint egy évtizede javasolja - e szektorok is hozzájárulhatnának a csökkentéshez. Az így befolyt adókból részesülhetne a lakosság, akár az úgynevezett energiaszegények, szociális alapon - vélekedett Botár Alexa. (M.I.)
 
nepszava.hu