Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

2018.08.18 16:37

A héten megjelentek a második negyedéves magyar gazdasági növekedésre vonatkozó adatok, amelyekről a figyelmes olvasók kétféle értelmezést olvashattak. 1. A magyar gazdaság a várt lassulás helyett meglepetésre gyorsult. 2. A magyar gazdaság már régebb óta lassul, és ez most is folytatódott. Vajon melyik a helytálló leírása a teljesítménynek? 

Képtalálat a következőre: „gyártás kecskemét https”
 
A második negyedévben a hazai GDP-növekedés az előző negyedévi 4,4% után 4,6% lett, vagyis nagyobb számot jelentett a KSH. Ez érdemi meglepetés volt, hiszen az elemzők előzetesen enyhe lassulásra, 4,2%-os bővülésre számítottak. Ez alapján úgy tűnik, az első értelmezés a helytálló: a magyar gazdaság a várt kis mértékű lassulás helyett kissé gyorsult, így pedig összességében szép pozitív meglepetést produkált. Íme: 
 
Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!
 
A fenti értelmezésből azonban valójában csak a "meglepetés" a helyes, a gazdasági tendenciára vonatkozó következtetés viszont téves. A probléma, hogy az éves változást kifejező GDP-mutatók egymással csak nehezen összehasonlítható időszakok teljesítményét vetik össze. Mi a különbség az idei és a tavalyi második negyedév között, ami miatt nehéz őket összehasonlítani? A fő különbség, hogy az egyes negyedévekben nem ugyanannyi munkanap van, ezért eltérő mennyiségű munkaidőt hasonlítunk össze. Nyilván nem tekinthető valódi gazdasági változásnak például az, ha az egyik időszakban azért kisebb vagy nagyobb a teljesítmény, mert több vagy kevesebb ideig járnak a gépek, dolgoznak a munkások.
 
Éppen ezért a KSH (és csaknem minden nemzeti statisztikai hivatal a világon) többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül - ha pontosan ismerjük a gazdaság sajátosságait és ezért pontosan lehet kiigazítani - a szezonális és naptár-hatással igazított index tekinthető a gazdasági növekedést közgazdasági értelemben legpontosabban megragadó mutatónak.
 
Ha megnézzük ezt a mutatót, más képet láthatunk a növekedési tendenciáról. Mint azt az alábbi ábra mutatja, a kiigazított index szerint a magyar gazdasági növekedés tavaly év végén érte el a csúcsát (ami egyébként hajszál híján 5% volt, tehát magasabb, mint a kiigazítatlan index), és azóta a lendület visszafogott mértékben csökken. Számok szintjén ez sorban 4,9%, 4,7%, 4,4% növekedést jelent az utóbbi három negyedévben.
 
Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!
 
Az ellentmondást főként az okozza, hogy az idén a második negyedévben eggyel több munkanap volt, mint tavaly ilyenkor. Ezért amikor ezzel korrigálunk, akkor abból kisebb igazított növekedési adat következik. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a nyers adat azért mutat még most is egy kis emelkedést, mert több munkanapon termelt a magyar gazdaság. Ha ezt a hatást kiszűrjük, csak akkor "bújik elő" a magyar gazdaság enyhén lassuló tendenciája.
 
A kissé lassuló tendenciát mutatja az is, hogy az előző negyedévhez viszonyítva a bővülés 0,9% volt, mert öt negyedév után lesüllyedt az 1% feletti tartományból.
 
Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!
 
Ez a helyes értelmezés ugyanakkor egyáltalán nem jelent valami kiábrándítóan rosszabb képet a magyar gazdaságról. Egyszerűen arról van szó, hogy a lassulás elkezdődött, de ennek mértéke elmarad a várakozásoktól. A lassulás egyáltalán nem meglepő, a magyar gazdaság a potenciális kibocsátási szintje felett, a potenciális növekedési ütemét meghaladó ütemben növekszik, ez hosszabb távon nem tartható fent, teljesen logikus következmény a lassulás. Ezt sejteti egyébként az ING Bank friss konjunktúramutatója is, amely a következő 10 hónapra előretekintve már érdemi lassulást jósol. Ehhez képest a pozitív kockázati pálya az lehet, ha a magyar gazdaság lassulásának mértéke a következő negyedévekben is elmarad az előzetes várakozásoktól.
 
Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!
 
 
Mi az a leading HUBE?
 
A Leading HUBE és Robust az ING által készített konjunktúraindikátorok. Sajátosságuk hogy kizárólag kemény adatokkal dolgoznak, vagyis már megjelent statisztikai tényszámokból jelzik előre a gazdasági teljesítményt. A HUBE és a Robust elvileg nem közvetlenül a GDP-t jelzi előre, hanem egy termelési mutatót, ám ez már a GDP-vel is szoros együttmozgást mutat. 
 
A tapasztalatok szerint jelenleg a magyar konjunktúramutatók közül az ING indexei jelzik legpontosabban és legnagyobb előrejelző erővel a magyar gazdaság ingadozásait, bár az utóbbi években ennek az előrejelző ereje is gyengült. A HUBE előrejelző ereje 7-10 hónapos, a Robusté pedig 3 hónap. Bár a mutatók nem adnak előrejelzést a GDP-re, hiszen értékeik sokszor inkább csak párhuzamosan hullámoznak a GDP (vagy éppen a termelési index) által leírt ciklussal, ugyanakkor ez az erős korreláció mégis sokat érhet, mert - amennyiben a mutató előrejelző ereje a jövőben is fennmarad - a gazdaság gyorsulásáról vagy lassulásáról korán képet kaphatunk.
 
portfolio.hu