Alaposan átszabnák Matolcsyék a nyugdíjrendszert

2022.05.22 07:09

Újabb részletek láttak napvilágot az elképzelésekről. A nemzet bank felülvizsgálná a többi között a nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbónuszt, elismertetné a gyermekvállalást a nyugdíjban, és ösztönözné a nyugdíj-megtakarítást.

 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikálta kétéves stabilizációs programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontja címmel, amit megfogalmazásuk szerint vitairatnak szántak. Az anyagban több olyan javaslat is felbukkan, mely a nyugdíjrendszer megreformálását szorgalmazza.
 
Nyugdíjbónusz, nyugdíjkorhatár, nyugdíjszámítás, nyugdíj-megtakarítás
 
Foglalkoztatási és termelékenység-növelési szempontból három javaslatot fogalmaztak meg.
 
  • Ösztönözzük a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, az ez után járó nyugdíjbónusz emelésével.
 
Mint írják, Magyarországon alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. EU-s átlagban az emberek 6,4 százaléka dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl (a nyugdíj igénylése nélkül), a visegrádi országok átlaga 5,7 százalék, a magyarországi pedig mindössze 4,4 százalék. A korhatáron túli munkavállalás után jelenleg minden munkában töltött (és járulékfizetéssel megalapozott) hónap után az egyébként járó nyugdíj 0,5 százaléka (vagyis évi 6 százaléka) a nyugdíjbónusz. Hogy mennyivel emelnék a bónuszt, azt nem írják.
 
  • Kapcsoljuk a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz.
 
Ez jó eséllyel korhatáremelést jelentene, hiszen a várható élettartam lassan, de fokozatosan nő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2001 és 2021 között a férfiak születéskor várható élettartama 68,15-ről 72,21 évre emelkedett átlagban, a nőké pedig 76,46-ról 78,74 évre. Kérdés, hogy ha a várható élettartamhoz igazítják a nyugdíjkorhatárt, vajon a nőknek tovább kell-e majd dolgozniuk, mint a férfiaknak.
 
Megemlítik, hogy az uniós országok több mint fele vezetett már be automatikus mechanizmusokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, valamint hogy több nemzetközi példa is van arra, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam emelkedéséhez fog kapcsolódni. Így a népesség-előrejelzések alapján várható élettartam-emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Hogy ez pontosan mit jelentene, mikor és mennyivel emelkedne a nyugdíjkorhatár, azt nem részletezik.
 
  • Felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás módját.
 
Erre azért van szükség a jegybanki anyag szerint, mert jelenleg Magyarországon nagyon erősen függ az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől, amiről mi is írtunk.
 
Az MNB-tanulmány alapján a valorizáció felülvizsgálatával az induló nyugdíj szintjét kiszámíthatóbbá lehet tenni. De hogy a felülvizsgálat mit célozna, az nem derül ki. Azt is írják, hogy ha a jelenlegi rendszer marad, akkor az ellátások nettó helyettesítési rátája (a helyettesítési ráta azt mutatja, hogy a nyugdíj értéke hogyan viszonyul a nyugdíjazást megelőző időszak keresetéhez) hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami nem ösztönzi a nyugdíjkorhatár betöltése utáni munkavállalást, hanem ellene hat – állapítják meg. Az OECD becslése szerint az EU-s tagállamok átlaga ezen a téren 67,6 százalék, az OECD-átlag 62,4 százalék lehet hosszú távon.
 
A gyermekvállalás elismerése
 
Ez a javaslat a demográfiai fejezetben merült fel, melyben hangsúlyozzák, mennyire fontos lenne a demográfiai fordulat.
 
Az MNB szerint nem engedhetünk abból, hogy évente 110 ezer újszülött jöjjön a világra. Ezt fokozatosan, 2030-ra tartanák kívánatosnak elérni.
 
Azért is van erre szükség, mert az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható.
 
A KSH statisztikája szerint legutóbb 1995-ben volt 110 ezer feletti az élveszületések száma, azóta kisebb-nagyobb korrekcióval, de folyamatosan csökkent. Az MNB-s anyagban azt is írják, hogy a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben – 1,23-ról 1,59-re – azonban még nem értük el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. A javaslat alapján a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több újszülöttre lenne szükség, illetve évi 15-20 ezres növekedésre. Tehát nagyjából 20 százalékkal nagyobb születésszámot tartanának optimálisnak a következő évtizedre.
 
Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen Magyarországon, javasolják a családtámogatási rendszer bővítését (családi adókedvezmény növelése, szja-mentesség kiterjesztése a háromgyermekes anyákra), a családok mindennapi életének könnyítését (bölcsődei férőhelyek növelése, munkahelyi gyermekfelügyelet), az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését (szűrővizsgálatok kiterjesztése, iskolabusz-rendszer), valamint a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben. Azt is írják, hogy nemcsak a gyermekvállalás ösztönzése céljából, hanem a nyugdíjrendszer igazságosabbá tétele érdekében is fontos lenne a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjakban.
 
Hivatkoznak a Magyar Államkincstár adataira, miszerint
 
a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.
 
Ábrájuk szerint 2019-ben egy gyermektelen nő induló nyugdíja átlagban 197 ezer forint volt, egy gyermekesé 179 ezer forint, egy kétgyermekesé 167 ezer forint, egy háromgyermekesé 157 ezer forint, egy négy- vagy több gyermekesé pedig 158 ezer forint.
 
A nyugdíjrendszer családalapúvá tételét alapvetően társadalmi igazságossági kérdésnek tekintik, amely elsősorban hosszú távon fejtheti ki demográfiai hatásait. A nyugdíjrendszer családbarát átalakítására többféle módon is megvalósulható a jegybank szerint. Megoldásnak tartanák például
 
  • a családi adókedvezmény figyelembevételét a nyugdíj-számításánál,
  • vagy a fix összegű havi nyugdíjkiegészítést a gyermekek száma alapján,
  • vagy a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíjkiegészítést,
  • vagy azt, hogy a Nők40 programot demográfiai feltételekhez kapcsolják.
 
Az MNB egyébként már 2019-es versenyképességi programjában is szorgalmazta, hogy a gyermeknevelést ismerjék el a nyugdíjrendszerben, amire hivatkozott egy nemrég benyújtott, szülői nyugdíjra vonatkozó törvényjavaslat, amelyet azonban nem tárgyal a parlament.
 
A jegybank szerint ezen kívül a lakossági megtakarítások növekvő részét kell magánegészségügyi- és nyugdíj-megtakarítások felé irányítani. Hosszú távon a megtakarítások ösztönzését adókedvezménnyel, normatív támogatással tudnák elképzelni.
 
Tamásné Szabó Zsuzsanna
24.hu