Alkotmánybíróság: A nők kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt

2015.09.23 06:25

A nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egy héttel ezelőtti határozatának kedden a testület honlapján közzétett indoklásából.

A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört érint, konkrétan a költségvetési törvényt.

A Kúriának az Ab által megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését.

Az Ab szeptember 15-én már meghozta határozatát, ám annak részletes indoklását most tette közzé.
Külön védelem

Az Ab a nők és a férfiak egyenjogúságával kapcsolatban megállapította, hogy a nőket – az alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján – külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére is tekintettel másmilyen lehet a nyugdíjra való jogosultságuk is.

Az alaptörvény idézett bekezdései szerint „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”, továbbá „törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”.

Mindebből az Ab szerint az következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt, különösen az állami nyugdíjra jogosultságnál. Az eredményes népszavazás pedig a nőkre vonatkozó kedvezőbb nyugdíjszabályozás lehetőségét elvonná.
A költségvetési törvényt is érintené

Az Ab szerint azért sem lehet népszavazásra bocsátani a kérdést, mert az a költségvetési törvényt is érintené. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a „kizárt (népszavazási) tárgykör nemcsak a hatályos költségvetési törvényt jelenti, hanem valamely jövőbeni kiadást is vagy olyan kérdést, amelyből a hatályos költségvetési törvény módosítása következik”.

Hozzátették: a feltett kérdésből – eredményes népszavazás esetén – a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg kötelező emelése következne, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érintené.

A közlemény szerint a határozathoz – amelynek előadója Sulyok Tamás volt – Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Vissza a Kúriához

Az Ab döntése következtében a Kúriának új – az Ab döntésének megfelelő tartalmú – határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesíti-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab döntésével összhangban.

Az ügyben a Kúria döntése után megkezdődött az aláírások gyűjtése, közben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését.

Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdés így szólna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére július 8. és november 5. között lett volna lehetőség.

mti.hu