Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem

2015.03.04 05:48

Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni.

Ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.

Ajándékozási illeték tárgya kizárólag belföldi ingatlan lehet, ingó dolog után pedig akkor kell illetéket fizetni, ha az ingó átadása belföldön történt.  Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba.

Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése

    · ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
    · ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
     ·ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.

Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény

Ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van:

- Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. A tárgyi illetékmentes ügyletek felsorolását a cikk végén találják.
- Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályok kizárólag egyes szervezetekre vonatkoznak - például a Magyar Államra – ezért ezeket nem soroljuk fel.)

adozona.hu