Átnyúlt Orbán feje felett az Európai Bizottság

2019.04.11 06:49

Az Európai Bizottság konzultál ugyan a magyar hatóságokkal mielőtt helyszíni szemlét tart egy kartellgyanús cégnél, ám a vizsgálat során végig a hazai szerveknek kell alkalmazkodniuk.

Fotó: Népszava/ Szalmas Péter

 

Nem feladata, és nem is kötelessége az Európai Bizottságnak, hogy az Eliosnál és a volt Tiborcz-céggel kartellgyanús összefonódásba bonyolódó versenytársaknál lefolytatott razziák során együttműködjön a magyar hatóságokkal – fogalmazott a Népszava kérdésére egy brüsszeli forrás. A szakértő szerint éppen fordított a helyzet: ha a brüsszeli testület az EU versenyszabályainak súlyos megsértése ügyében vizsgálódik, a hazai illetékeseknek (mindenekelőtt a Gazdasági Versenyhivatalnak, de adott esetben az igazságszolgáltatás intézményeinek is) van együttműködési kötelezettségük a Bizottsággal, ugyanakkor az uniós ellenőrök szabadon, külön engedélyek vagy felhatalmazások nélkül járhatnak el. 
 
Az említett forrás arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy jelentős különbség van a 2012 májusában a Közgépnél lezajlott OLAF-razzia és a mostani vizsgálat között. Akkor az EU csalás elleni hivatalának nyomozói egy uniós társfinanszírozású projekt ellenőrzése miatt keresték fel az ország legnagyobb, Fidesz-közeli építőipari cégét, vagyis EU-támogatások ügyében vizsgálódtak. Ugyanezt az Elios-Tiborcz-ügyben is megtehette volna az OLAF, de valamiért nem tette, annak ellenére, hogy nyilvánvaló csalásokat és összeférhetetlenségi helyzeteket bizonyító dokumentációt kapott Magyarországról. 
 
Miután az Orbán-kormány az elmarasztaló OLAF-jelentés nyomán idén februárban visszavonta a Tiborcz-féle közvilágítási projektekre vonatkozó, összesen 13 milliárd forintnyi EU-támogatást érintő számlacsomagot, és a kifizetést a magyar adófizetőkre bízta, az ügy kikerült az OLAF hatásköréből. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága viszont továbbra is illetékes, mivel amennyiben a közbeszerzéseknél durván a miniszterelnök vejének cége felé lejtett a pálya, és az ál-versenytársak jelenléte is csupán arra szolgált, hogy mindent az Elios vigyen, akkor sérültek a versenyegyenlőség szabályai (hiszen senki másnak nem volt esélye labdába rúgni).
 
Fotó: Népszava / Molnár Ádám
 
A tavaly helyszíni razzia nélkül lezárult (de a kifizetett EU-támogatás teljes összegének visszafizetését indítványozó) OLAF-nyomozás és a mostani bizottsági razzia között valami megváltozott az uniós ellenőrök hozzáállásban, ami akár azzal is összefügghet, hogy az időközben a Fidesz tagságát felfüggesztő Európai Néppárt immár nem tart védőernyőt az uniós forrásokat eddig meglehetős szabadsággal felhasználó Orbán-kormány fölé.
 
Az Elios Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálat - amelyről elsőként az Index számolt be - egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó, amit Magyarországon hajtanak végre az uniós versenyhatóság nyomozói. 2006-ban például a magyar áramszolgáltatóknál, köztük az E.ON Ruhrgas hivatali helyiségeiben tartottak házkutatást. Az EB akkori közleménye szerint a testületnek jó oka volt feltételezni, hogy “az érintett vállalkozások megsértették az antitröszt szabályokat, amelyek megtiltják a versenykorlátozó üzleti tevékenységet és/vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a piacon”.  
 
A versenyszabályok végrehajtásáról szóló rendelet leszögezi: a Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt megfelelő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam versenyhatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. A vállalkozások kötelesek alávetni magukat a Bizottság által elrendelt vizsgálatnak. Erről dokumentum rendelkezik, amely meghatározza a vizsgálat tárgyát, célját és napját. A Bizottság az ilyen határozatokat az illető tagállam versenyhatóságával történt konzultáció után hozza meg. 
 
Ha a vizsgálat végén bebizonyosodik, hogy a vállalkozás tevékenysége sértette a versenyjogi szabályokat, az Európai Bizottság bírságot szabhat ki, amelynek "mértéke tükrözi a jogsértés súlyát és időtartamát"
 
A helyszíni vizsgálat során a Bizottság tisztviselői
 
- jogosultak arra, hogy belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe 
- megvizsgálhatják az üzleti kimutatásokat és nyilvántartásokat
- megvizsgálhatják a vállalkozás szervereit, számítógépeit 
- kivonatot, másolatot készíthetnek az üzleti kimutatásokról 
- zár alá helyezhetik a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását
- magyarázatot kérhetnek a vizsgálattal kapcsolatos tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban
 
 
Hargitai Miklós
nepszava.hu
 
<div class="item itemBg1" "="" style="padding: 15px; background: rgb(241, 241, 241); color: rgb(0, 0, 0);">