Áttörés az egészségügyben, de nem az állami ellátásban

2018.11.13 18:03

A gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő szektora a magánegészségügy, ami egyre több beteget és dolgozót szív el az állami ellátásból. Hogyan lehet szabályozni a két szektor viszonyát? Miért hanyatlik a közellátás, és miért virágzik a drága magánegészségügy? Ezere a kérdésekre is keresték a választ a Portfolio konferenciáján.

 

Áttörés zajlik az egészségügyben, igaz, nem a mindenki számára ingyen hozzáférhető állami ellátásban. Az állami egészségügy Magyarországon ma már egyre kevésbé tudja kiszolgálni a betegek igényét, és ezt a piaci rést is kihasználva kerültek előtérbe a magánszolgáltatók. A magánegészségügy erősödésével kapcsolatban a Portfolio által szervezett Privat Health Forum 2018-on elhangzott: a magánszolgáltatók virágzása nem csak magyar jelenség, az egész régióra jellemző, hogy az elmúlt öt évben jelentős folyamatok zajlottak le a magánegészségügyi szektorban, ami Kelet-Közép-Európában az egyik legizgalmasabb iparággá fejlődött. Azt, hogy mekkora ez az ipar Magyarországon, Jászkuti Bertalan, a Heal Partners alapító-ügyvezetője szemléltette két számadattal:
 
amíg 2007-ben 6 milliárd forint volt a magánegészségügyi szektor árbevétele, addig 2017-ben már 29 milliárd.
 
Piaci rések
 
Az állami egészségügy sok területen reménytelenül veszi fel a harcot a valós népegészségügyi szükségletekkel, ekkor jönnek a magánegészségügyi ellátók és veszik át a feladatokat – foglalta össze Varga Péter Pál, az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója, miből fakad a magánellátók utóbbi években tapasztalt lendülete. A főigazgató szerint a magyar gazdaság legrobosztusabban fejlődő része a magánegészségügy.
 
Dr. Varga Péter
Fotó: Fülöp Dániel
 
És hogy miért hanyatlik a közellátás? Ezek az okok:
 
  • a beteg-orvos kapcsolat silányulása (kevés idő, szinte percek jutnak a betegekre),
  • a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, teljesítményvolumen-korlát működése: annyit operál az intézmény, amennyit megfizet a közfinanszírozás, a rendszer nem díjazza a sok beteget, ezért hosszú várólisták alakulnak ki,
  • silány ellátási környezet (rossz betegkomfort),
  • tisztátalan finanszírozott viszonyok, aminek következménye, hogy a rendszer része a hálapénz,
  • prevenciós szolgáltatások csaknem teljes hiánya az állami ellátásban, hiába hangsúlyozza a prevenció fontosságát a kormány.
 
Ezekre a piaci résekre repült rá a magánegészségügy, ami így
 
  • a beteg-orvos kapcsolat optimalizálva működik (a beteg diktál),
  • a magánellátókhoz a hozzáférés gyakorlatilag korlátlan, akár azonnali,
  • a környezet ügyfélcentrikus,
  • transzparens finanszírozás van, számlát adnak, hálapénz emiatt kizárva,
  • szűrővizsgálatok előtérbe kerülése.
 
Magán vs. állami: cikáznak a betegek
 
Az egészségügy nem üzlet, meg kell szüntetni a magánszolgáltatásokat az állami kórházakban, a kormány már dolgozik a magán- és az állami egészségügy szétválasztásán – mondta nemrég Kásler Miklós a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Amíg a miniszter elképzelése szerint a magánellátásnak mindenképpen az állami intézményeken kívül kell történnie, a szakértők és az ellátók nem osztják minden elemében a miniszteri elgondolást.
 

Érdekességek az egészségügyről

  • Egy átlagos napon 100 ezer ember hiányzik a munkahelyéről betegség miatt.
  • A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint átlag havi 7500 forintot költenek a magyarok a magánegészségügyben.
  • KPMG-prognózis: 2030-ra a világon 13 millió dolgozó fog hiányozni az egészségügyi rendszerből.
  • Az OTP Egészségpénztár felmérése: 49 százalék szerint érdemes kiegészíteni az állami ellátást a magánnal, 22 százalék meg is teszi ezt.
  • A Duna Medical Centernél a legtöbb páciens azért panaszkodik, mert nehéz parkolóhelyet találni.
 
A párhuzamosság egyfelől növeli a versenyképességet és javíthatja az állami ellátás minőségét, és terhet vesz le az amúgy is túlterhelt állami intézményekről.
 
Amíg a kormány még csak tervezgeti az állami és a magánszektor rendezését, néhány kórház már kidolgozott modellben valósítja meg a két ellátás békés egymás mellett élését. Az egyik a Szegedi Tudományegyetemen valósult meg, ahol külön cég vásárol meg szolgáltatásokat a kórháztól, így definiálták a dolgozók szabadon eladható idejét. Ez  bár transzparens megoldás, nem feltétlenül jó, mert szürke zónát teremt – ismerte el az egyetem kancellárja. Dr. Fendler Judit a magán és az állami szétválasztása helyett a minőségellenőrzésre helyezné a hangsúlyt: egységes minőségbiztosítás létrehozását tartja indokoltnak minden egészségügyi intézmény felett, függetlenül, hogy magán- vagy közellátóról van szó.
 
Dr. Fendler Judit
Fotó: Fülöp Dániel /24.hu
 
Kiemelte, hogy kevés az olyan ellátott eset, ami a magánegészségügyben kezdődik és  a magánban is végződik. Ezt a folyamatot is szabályozni kellene, vagyis azt, hogy mikor és milyen körülmények között kerülhet át a páciens egyik rendszerből a másikba. Most a betegek cikáznak a magán és az állami között, és ez kifejezetten hátrányos.
 
A szegedi klinika mellett a budapesti Uzsoki Kórház kínál működőképesnek tűnő modellt a magán- és az állami ellátás együttélésére. Az Uzsokiban lehet fizetős ellátást kérni, miközben egy közfinanszírozott intézményről van szó. A kórház igazgatója kifejezetten rossz lépésnek tartaná, ha ezt a lehetőséget megszüntetnék a döntéshozók. Ficzere Andrea szerint ha ez történne, a betegek, akik eddig megtehették, hogy fizetnek, elmennek egy magánegészségügyi ellátóhoz, a többiek pedig maradnak, és fizetik a hálapénzt.
 
Kiemelte azt is, hogy ugyanazok az orvosok és ápolók dolgoznak a magánban és az államiban is, más körülmények között, de ugyanazt a tudást képviselik. Azért sem lenne jó a szétválasztás, mert ha egy orvos  csak magánozna, akkor nem érné őt impulzus az államiban, ahol komplexebb problémákkal lehet találkozni. Szerinte az, aki csak a magánegészségügyben dolgozik, vállaljon munkát az államiba is, hogy ott is tapasztalatot szerezzen.
 
Ficzere Andrea
Fotó: Fülöp Dániel / 24.hu
 
Kovács Antal, a pécsi Da Vinci Magánklinika ügyvezető igazgatója azon a véleményen van, hogy inspiráló lehet az állami ellátásban a versenyhelyzet. Azt tartaná fontosnak, hogy az egész szektorban legyen szemléletváltás és egy hosszú távú, 20-30 évre szóló koncepció. „A magánt és államit egységesen kellene kezelni, mindenkinek meg kell találni a helyét” – üzente a döntéshozóknak.
 
Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója lehetetlennek tartja az állami egészségügy radikális szétválasztását, sőt szerinte fontos a kettő együttműködése. Jó példa erre a daganatos megbetegedések kezelése, amit az állami ellátásban kell rendezni.  Ahogy az onkológiához, úgy a traumatológiához is óriási intézményi és humánerőforrás rendszer kell, ezt jelenleg csak az állami ellátás tudja biztosítani.
 
Benke Ágnes
24.hu