Augusztus 20-ai ünnepség Miskolcon

2016.08.20 19:59

Ma, az államalapítás ünnepén kiemelten fontos az összetartozást hangsúlyozni. Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos ünnepi beszédében szombat délután a Szent István téren.

aug_20_unnepseg_ml_2.jpg

A Városháza régi bejáratától az Avasi református templom harangjátéka után indult az ünnepi menet a nemzeti lobogóval, Miskolc zászlajával, a város kenyerével és az aratókoszorúval. A népviseletbe öltözött leányokat és legényeket városi, megyei és egyetemi vezetők, a történelmi egyházak képviselői, önkormányzati képviselők és városi intézmények vezetői követték.

aug_20_unnepseg_ml_1.jpg

Miután az ünneplő tömeg a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon kórusával és a Kolozsvári Református Kollégium vegyes karával elénekelte a Himnuszt, Miskolc polgármestere átvette az új kenyeret. Kriza Ákos ünnepi beszédében emlékeztetett, tavalyelőtt és tavaly is a Diósgyőri várban rendezték meg az augusztus 20-i ünnepségeket, ekkor adták át a felújított várat és az újonnan épült Lovagi Tornák Terét. Mint a városvezető fogalmazott, a cél az volt, hogy a megszépült, újjávarázsolt szimbolikus helyszíneken minél többen átérezzék: miskolcinak lenni büszkeség!

– Az elmúlt néhány évben ugyanis egy nagyon jelentős változás történt: egyre több miskolci érzi azt, hogy városa szerethető, hogy van mire büszkének lennünk. Miskolcinak lenni azt jelenti, hogy egy olyan közösség tagjai vagyunk, amely felemelt fejjel, a múlt értékeire támaszkodva teremti meg magának a jövőt, képes felállni a legnagyobb csapások után is – hangsúlyozta.

augusztus_20_160820ml_1.jpg

A Szent István tér ugyanakkor a város központja, nemcsak közigazgatási és földrajzi értelemben, hanem lélektanilag is: számos olyan rendezvény, ünnepség helyszíne volt már, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a miskolci közösség összetartóbbá váljon.

– Ma, az államalapítás ünnepén kiemelten fontos az összetartozást hangsúlyozni. Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos.

Miskolc polgármestere aláhúzta: amikor első királyunk műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezünk, akik az elmúlt ezer esztendőben – a túlerő ellen, sokszor súlyos veszteségek árán – reménytelennek tűnő helyzetekben is újra tudták alapítani a magyar államot. És ezt az otthont sokszor rombolták porig – gondoljunk csak Trianonra, a világháború pusztításaira –, de már 1956-ban is újra megfogalmaztuk: szabad, önálló, európai magyar államot akarunk. És ez segített minket ahhoz, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. 2011-ben pedig az Alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében: a kommunista alkotmányt olyan alaptörvény váltotta fel, amelyet a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezett Magyarország maga írt.

– István intelmeiben is megtaláljuk annak hangsúlyozását, hogy a magyar állam építménye ugyan követi az európai mintát, mégis tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is. És így kell tennünk akkor is, amikor Miskolcot építjük. Virágzó várost szeretnénk, ami magyar és egyértelműen tükrözi az itt élők akaratát, karakterét – emelte ki a városvezető.

A migránskérdés kapcsán az Intelmekből idézve leszögezte: Szent István az ország függetlenségéről beszél és arról, hogy annak megőrzése minden körülmények között az ország vezetőinek a legfontosabb feladata.

– Ezek alapján mondom önöknek: mondjunk „nem”-et minden idegen érdek által vezérelt kényszerbetelepítésnek! Szent István ezt a mindenkori kiállást Magyarország mellett hagyta ránk örökül. Mert rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy a magyar állam 21. századi építménye, és benne Miskolc milyen otthonunk lesz. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre. Egy új kor kezdetén állunk, keresztény hitünk, évezredes hagyományaink, értékeink, sőt, életünk kerülhet veszélybe, ha nem vagyunk éberek. Újból elérkezett az idő, hogy saját magunkkal bölcsen kiegyezve döntésre jussunk, és munkához lássunk – fogalmazott.

„Ma nem csak az ezeréves államot ünnepeljük, hanem annak okát és célját: az időtlen magyar hazát. Hiszem, hogy a 2010-es évek magyarsága felnőtt a feladatához, méltók leszünk elődeinkhez, képesek leszünk bölcs döntéseket hozni, jóra vezető tetteket cselekedni”, mondta a városvezető.

– Ünnepeljünk hát ma felszabadultan, élvezzük mindazt, amit gyönyörű országunk és csodás városunk kínál nekünk, legyünk büszkék mindarra, amit elértünk, s tekintsünk bizakodva a jövőbe, hiszen komoly, nagy tetteket is lehet úgy véghezvinni, hogy közben nem feledkezünk meg az élet szeretetéről – zárta szavait Kriza Ákos polgármester.

„Isten éltesse a magyar hazát, és óvja a magyarokat!”

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő rámutatott, ezen az ünnepi napon minden évben elhangzik, hogy Szent István kemény kézzel hozta létre az egységes, keresztény hitű magyar államot. Tette ezt azért, mert felismerte: máskülönben eltűnünk, mint sok más nép. Szent István azért integrálta a magyarokat az akkori keresztény Európába, mert ezt diktálta az élni akarás, a fennmaradás ösztöne.

– A hazánkat meg kell védenünk, mert bárhová megyünk, ott nem leszünk otthon, ott idegenek leszünk. És az emberi történelem során nagy dolgok csak ott születtek, ahol az alkotónak hazája volt – fogalmazott.

augusztus_20_160820ml_31.jpg

A távoli nagyon más kultúrából érkezők nagy tömegben megoldhatatlan problémát jelentenek. Néhány száz, esetleg ezer ember integrálása még megoldható lenne, de millióké biztosan nem. Márpedig mi nem szeretnénk az ide érkezőkhöz integrálódni. A nyelvünk, a kultúránk, a gondolkodásunk, a keresztény hitünk isteni ajándék, melynek megőrzéséért felelősséggel tartozunk – húzta alá.

– Az ezeréves magyar államot és hazát ünnepeljük. A haza a magyar emberek életereje, hite és nyelve, gondolkodása, keresztény hite. Haza addig van, amíg magyarok vannak, de magyarok is csak addig lesznek, amíg lesz magyar haza – mondta Csöbör Katalin. – Óvjuk a magyar nyelvet, és gondolkodást, a keresztény hitet. Isten éltesse a magyar hazát, és óvja a magyarokat!

augusztus_20_160820ml_21.jpg

Az ünnepi köszöntőket követően a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték az új kenyeret, majd a polgármester megszegte azt.

minap.hu