Az egész világon szegényebbek lettek az emberek

2019.09.19 09:49

Megállt a legszegényebb országok gazdagokhoz közeledése, a pénzügyi válság óta pedig most először csökkent a világban a lakosság vagyona – derült ki az Allianz legfrissebb globális vagyonosodási jelentéséből. Magyarországon a trenddel szemben óriási a kimutatott gazdagodás.

illusztráció
 
Szomorú premierként értékelték az Allianz szakértői, hogy a legfrissebb globális vagyonosodási felmérés azt mutatja: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon. Ilyen – állapították meg – még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt.
 
A teljes nettó pénzügyi vagyon 82 százalékát 2018 végén a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta.
 
Ennek oka szerintük az, hogy a megtakarítók világszerte pácban voltak. A megtakarításokra kedvezőtlenül hatott az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, a végtelen Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, de a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása is. (Utóbbi téren az idén már változott a helyzet – a szerk.)
 
Óriási veszélyekkel jár a populizmus előretörése
 
Az Allianz vezető közgazdásza, Michael Heise úgy véli, a szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Mint kijelentette: a kereskedelem nem zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között. „Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek” – állítja. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője – világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.
 
A jelentésben részletesen kitérnek arra is, hogy tavaly megállt a legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz közeledése. A feltörekvő piacokon nemcsak először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos mérséklődése. Úgy tűnik – olvasható a jelentésben –, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre.
 
Nem csak a felzárkózási folyamatban látszik a trendforduló. Az elmúlt évtizedben most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük az Allianz szerint körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal.
 
Magyarország jobban teljesít
 
Nálunk a jelentés szerint a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány. Az egy főre jutó lakossági vagyon alapján így ismét visszakapaszkodtunk (innen tavaly pottyantunk ki) a leggazdagabb harmincak listájára. Ezúttal a 29. helyet sikerült megcsípni. A kelet-európai országok között a negyedikek vagyunk (előttünk van Szlovénia, Észtország és Csehország).
 
Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor kétszámjegyű emelkedést tapasztaltak. Megjegyezzük azonban, hogy a csuda szép gyarapodás mögött ezres nagyságrendű lehet azoknak a száma, akik a jelenlegi magyar viszonyok tényleges haszonélvezői. Az ő általuk összeharácsolt hatalmas pénz pedig egészen biztosan alakítja az általános statisztikát.
 
A leggazdagabb magyarokról az év elején a Forbes által közzétett lista szerint az egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc már megelőzte az OTP első emberét, Csányi Sándort is. Mint akkor megjegyezték, ez különösen azért érdekes, mert 5 évvel korábban Mészáros egyáltalán nem szerepelt a legvagyonosabbak között.  A Napi.hu „A 100 leggazdagabb 2019” kiadványa az első helyre Csányit hozta ki, de ebben az értékelésben is a sarkát tapossa már Mészáros, a leggazdagabbak listáján pedig nagyot ugrott előre a nemzet veje.
 
azenpenzem.hu