„Az igazat mondd, ne csak a valódit…"

2020.10.26 09:47

A hivatalos kormányzati honlapon naponta megjelenik az új, igazolt fertőzöttek száma: a járvány kitörése óta azonosítottak, az elhunytak, a gyógyultak és a még aktív fertőzöttek, továbbá a kórházban kezeltek és az elhunytak számával együtt. A pozitív teszttel rendelkező személyek száma megyei bontásban is követhető. Sőt, a meghaltak korát és (etikailag vitathatóan) alapbetegségeit is publikálják. Mindez azonban keveset mond a lakosságnak, de a szakmának és a helyi önkormányzatoknak sem árul el eleget. Sőt, félrevezető.

A Kiskunhalas mellett megépült Mobil Járványkórház az átadásakor
Azóta már megtelt...
 
Fotó: Facebook.com / Szabó Tímea
 
Kétségtelen, hogy a helyzet romlik. Nem kicsit, nagyon. A világjárvány első hullámában több mint két teljes naptári hónapra volt szükség ahhoz, hogy 3149 új vírusos eset felhalmozódjon Magyarországon. Szombaton ezt a mennyiséget 24 óra alatt sikerült elérni.
 
De mielőtt hitelt adunk a bulvársajtó bombasztikus címeinek, s elborzasztó rekordokról beszélünk, a napi tesztszámot illik összevetni a pozitív esetek számával. A vasárnapi 3149 fertőzöttet csaknem 19 000 mintavételből diagnosztizálták, míg előző nap jóval kevesebb, 11971 tesztből lett 1820 pozitív. Az új esetek aránya az új mintavételeken belül alig változott: 16, illetve 15 százalék volt. Mindkét arány messze meghaladja a WHO által a kontrollált járvány mértékének elfogadott öt százalékot, tehát nálunk legalább háromszor több teszt lenne indokolt naponta. S nem vigasztaló, hogy az arány más európai országban sem kedvező – talán Németország és Dánia kivétel. 
 
Helyesebb lenne heti átlagokban gondolkodni. Más államok és az Európai Járványügyi Központ is ezt teszi. Így sem állunk jól, a múlt héten az új fertőzések száma majdnem 13 000 (12 957) volt, átlagosan napi 1851, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző héthez képest. A vírussal kapcsolatos halálesetek a múlt héten 283-at, vagyis napi 40-et tettek ki: ismét 50 százalékos növekedés az egy héttel korábban jelentett 188-hoz képest. A számok között rekordot jelentő a kedden elhunyt 48 volt.
 
A legtöbb epidemiológiai jellemzőt lakosságszámra vetítve célszerű közzétenni, azaz 100 ezer vagy 1 millió lakosra vetítve, hiszen így kapunk nemzetközileg összehasonlítható adatokat a tesztelésről, a fertőzöttekről és a halálesetekről. Ezt persze bárki kiszámolhatja, s akkor megtudja, hogy Magyarországon jelenleg 613 fertőzött jut 100 ezer lakosra, Szlovákiában 800, Csehországban 2340, de Németországban csak 513 (az október 25-i adatok alapján).
 
Több mint valószínű, hogy aluldetektálunk, de azt sem tudjuk, hogy a vizsgálatokat hány embernél végezték. Kérdés, hogy csak a hagyományos PCR eljárás vagy az antigén gyorstesztek is beszámítanak-e az összesítésbe.  Mint ahogyan az is, hogy vajon a klinikai gyanú mellett, a hatósági karanténból való szabadulás miatt végzett teszteket is figyelembe veszik-e. S vajon miért ingadozik a napi vizsgálatok száma? Baj, hogy ezekre a kérdésekre nincs válasz.
 
A településekért felelős polgármesterek, s az ott élők jogosan igénylik, hogy városokra, járásokra bontva nyerhessenek betekintést a nyilvántartásba, s ne mendemondákból szerezzenek tudomást arról, hogy mennyire átfertőződött az adott terület. Ennek alapján, lehetne felelősséggel dönteni szelektív járványvédelmi intézkedésekről, amelyek meghozatalát jórészt a központi hatalom monopolizálja. Hiszen mi lenne akkor, ha a ferencvárosi polgármester betilthatná a Groupama Arénában a focimeccseket, amelyek esetenként húszezer nézőt vonzanak? A szombati rangadón sem tartottak távolságot és legalább egyharmaduk nem viselt maszkot.
 
Így nem meglepő, hogy a kormányhivatalok rendre visszautasítják a helyi vezetők adatkéréseit, de ha az önkormányzati fenntartású szociális intézményekben halmozódik a fertőzés, azért kizárólag a kormányzati információkat és segítséget nem kapó helyhatóságot hibáztatják (főleg, ha ellenzéki vezetéssel működik).
 
Szlovákia elszánta magát arra, hogy a teljes felnőtt lakosságot tesztelje, mert tisztán akarnak látni, mekkora a járvány kiterjedése, a lakosság átfertőzöttsége (a próbatesztek alapján – antigén gyorsteszteket alkalmazva – ott ez négy százalék körülire becsülhető). Figyelni kell a módszerek eltérésére, de nálunk legalább az egyetemek által koordinált, reprezentatív tavaszi vizsgálatot kellene megismételni: az akkori eredmény a háztartásokban 0,6 százalékos átfertőzöttséget valószínűsített (PCR és szerológiai vizsgálatok alapján).
 
Ma ennek sokszorosával lehet számolni. Több mint 60 ezer igazolt fertőzöttről lehet tudni (kétharmaduk aktív). Ha elfogadjuk az amerikai Massachusetts Institute of Technology megállapítását, miszerint egy bizonyított esetre 12 nem felismert, jórészt tünetmentes fertőzés jut, akkor mintegy 700 ezer polgártársunk fertőződhetett meg, tehát a lakosság több mint hét százaléka. Ezt a feltételezést azonban nem ártana bizonyítékokkal is alátámasztani. 
 
József Attila verssorát érdemes lenne megfontolniuk a Covid-19 hazai járványstatisztika készítőinek. Azaz a nyilvánosság tájékoztatásában ideje lenne túllépni egyes, önkényesen kiválasztott adatok közlésén, az információk csepegtetésén. Jelen esetben, az igazság azt jelenti, hogy ismertetik a dolgok a leírtakon túli jelentését, a mindennapokban hasznosítható módon mutatják be az információkat, beavatottá teszik a közvéleményt.
 
S nemcsak azért, mert a részletes, transzparens és megbízható adatszolgáltatáson alapuló elemzés lehet a járványkezelési stratégia alapja. A vakhitet feltételező, amolyan összekacsintós politikusi kinyilatkoztatások, amelyek kiragadott, önmagukban nem értelmezhető mutatókra hivatkoznak, alkalmatlanok arra, hogy szabálykövetésre ösztönözzék a lakosságot. A veszélyeket alábecsülő, túlzottan magabiztos és a „másoknál még rosszabb a helyzet” típusú szólások hamis biztonságérzetet keltenek emberek ezreiben, s ez a talaja a „velem nem történhet meg” vélekedésnek, s a higiénés szabályok semmibe vételének.  
 
Kökény Mihály
hirklikk.hu