Az ombudsman szerint is gond van a patikai ügyeletekkel

2015.07.25 20:02

Alkotmányos aggályokat vet fel a patikai ügyeletek rendjének jelenlegi szabályozása, ezért az érintett rendelkezések hatályon kívül helyezését, illetve új, garanciális szabályok megalkotását szorgalmazza az alapvető jogok állampolgári biztosa. A gyógyszerészek már évek óta sürgetik a gyógyszertári ügyelet rendezését, amelynek érdekében a gyógyszerészi kamara év elején megkezdte az egyeztetést a szakállamtitkársággal. A tárgyalások várhatóan ősszel folytatódnak.

Sem a patikusok, sem a lakosság nem elégedett a jelenlegi patikai ügyeleti rendszerrel. Az előbbiek azért, mert egyre kevesebben veszik igénybe az ügyeletet, az utóbbiak viszont szükség esetén sokszor nem találnak ügyeletes patikát – állapította meg több alkalommal is a Magyar Gyógyszerészi Kamara. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége pedig arra a következtetésre jutott, hogy esetlegesen és területileg egyenetlenül működik ma Magyarországon a gyógyszertári ügyelet rendszere, amelynek finanszírozása ráadásul aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra.

Az alapvető jogok állampolgári biztosa most egy lakossági panasz nyomán indított a témában vizsgálatot, amelynek következtetései megerősítik a szakma által is felvetett aggályokat. A vizsgálati jelentésben Székely László ombudsman leszögezi: a testi és lelki egészséghez való alapjog megvalósulásának legfontosabb garanciáját az egészségügyi ellátórendszer jelenti. Ennek része a gyógyszerellátás, amit a patikusok vállalkozás formájában biztosítanak ugyan, ám az egészséghez való jog érvényesülése érdekében szükséges a vállalkozás szabadságának korlátozása. A gyógyszertárnak ebből következően akkor is nyitva kell tartania, illetve rendelkezésre állnia, amikor az számára nem jövedelmező, sőt kifejezetten veszteséges.

Azt, hogy egy adott településen van-e patikai ügyelet vagy sem, nem befolyásolhatja az sem, hogy mennyien szoktak ilyenkor gyógyszert vásárolni. Ez nem piaci szolgáltatás, amelyre csak akkor van szükség, ha arra lakossági kereslet mutatkozik – mutatott rá az ombudsman. Ügyeletet azért kell biztosítani, hogy senki ne kerülhessen életveszélyes vagy egészségkárosodással fenyegető helyzetbe, illetve senkinek ne kelljen betegsége tüneteit a feltétlenül szükségesnél tovább elviselnie, mert nem tud gyógyszert venni. Mindaddig, amíg ennek akár a potenciális veszélye is fennáll, az ügyeleti, illetve készenléti szolgáltatásra szükség van, függetlenül attól, hogy korábban igénybe vette-e azt valaki. Az alapjogi biztos ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az a körülmény, hogy a patikák jelenleg mindenfajta ellentételezés nélkül kötelesek ügyelni, felveti az alapjog-korlátozás arányosságának kérdését. Mivel ez esetben közfeladatot látnak el, az államnak kellene biztosítani a pénzügyi fedezetet.

Székely László ezért a jelentésben feltárt, alapvető joggal összefüggő visszásságok mielőbbi orvoslása, illetve jövőbeli bekövetkezésük lehetőségének megelőzése érdekében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, helyezze hatályon kívül a patikai ügyeletekre vonatkozó jogszabály aggályos rendelkezéseit, illetve a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) együtt alkosson új, garanciális szabályokat.

Hankó Zoltán, az MGYK elnöke lapunknak azt mondta: még áprilisban egyeztetés kezdődött a kamara és az egészségügyi államtitkárság között az ombudsman által is felvetett problémák megoldása érdekében. A kamarát Beneda Attila helyettes államtitkár úgy tájékoztatta, hogy az egészségügyi államtitkárságon folyik a javaslatok feldolgozása és a kodifikációt megelőző munka, ősszel pedig folytatódnak az egyeztetések is. Jelenleg bármely közforgalmú gyógyszertár kötelezhető készenléti, illetve ügyeleti ellátás nyújtására. Ennek ellenére a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének felmérése és az ÁNTSZ adatai szerint azonban a 2322 közforgalmú gyógyszertár közül 222 településen 805 patika tart ügyeletet valamilyen formában.
Összességében csaknem félmillió ember él olyan helyen, ahol nem érhető el ügyeletes patika.

napigazdasag.hu