Az Orbán család esete a Tokaj-hegyaljai földprivatizációval

2015.11.24 18:43

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt került pont „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottság részjelentésére. A dokumentum, amelyből alább idézeteket közlünk, ma is aktuális megállapításokat tartalmaz az állami vagyon politikus-közelbe kerülésének technikáiról.

A felcsúti sztori lényege, hogy Orbán 1999-ben kormányfőként először helyzetbe hozta bizalmi emberét a Herceghalmi Állami Gazdaságban, majd az illető összevásárolta és irreálisan alacsony áron továbbadta a miniszterelnök feleségének a Felcsút határában megszerezhető termőföldeket, cserébe pedig részt vehetett Herceghalom kedvezményes privatizálásában. Ezután a kormány értéknövelő belvízvédelmi beruházásokat hajtott végre az érintett területen.

„A dr. Lévai Anikó által Orbán Viktor miniszterelnök házastársaként 2002. január 31-én és azt követően benyújtott vagyonnyilatkozatokban szereplő, összesen 539.380 m2 területű, Felcsút környéki termőföldeket 2000. december 21-én 5.500.000 forintért vásárolta fel két eladótól Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt. vezérigazgatója. A földeket 2001. október 31-én 6 millió forintért adta tovább dr. Lévai Anikónak. A beszerzési ár enyhén, a továbbadási ár mélyen a környékbeli termőföldek akkori átlagára alatt volt.

1999 nyarán váratlanul leváltották a HKG Rt. vezérigazgatóját. Helyébe július 10-én Bognár Sándort nevezték ki, olyan, meglehetősen szokatlan körülmények között, amelyek arra utalnak, hogy a kinevezésről szóló döntés hirtelen, minden, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. -nél szokásos előkészítés nélkül született. 2001. október 19-én Bognár Sándor a 12 állami gazdaság privatizációjáról intézkedő kormányhatározat jóvoltából rendkívül kedvezményes körülmények között szerezhetett meghatározó tulajdonrészt a privatizált HKG Rt.-ben.

Az Országgyűlés a kormány előterjesztésére 2001. december 11-én elfogadott, 2001. évi XCIV. törvénnyel mintegy 2.7 milliárd forintos támogatást biztosított Alcsútdoboznak, Felcsútnak és további négy környékbeli településnek belterületi vízelvezetés céljára. A támogatással a hasonló célra az adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90%-át egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10% önrész felmutatása mellett. A végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföld árak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150%-kal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84%-kal növekedett.

A támogatási pályázatot csak az Országgyűlés döntését követően nyújtották be. Az összesen több mint 3 milliárdos beruházás az említett földterületek értékét jelentősen megnövelte. A Dr. Lévai Anikó tulajdonában lévő 539.380 m2 földterület mai forgalmi értéke – a környékbeli termőföldek átlagárát alapul véve – 34.300.000 forintra becsülhető. Sem a Felcsút környéki ingatlanok felértékelődését eredményező, sem a Bognár Sándort kedvező helyzetbe hozó döntések nem tartoztak miniszterelnöki hatáskörbe, de nem születhettek meg Orbán Viktor jóváhagyása nélkül.

Az érintett, kilenc helyrajzi számon nyilvántartott földterület dr. Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének a tulajdonában van. Dr. Lévai Anikó a Felcsút, 075/2, 079/17, 079/25, 079/26, 079/27, 0216/6, 0220/5, 0228/24 helyrajzi számon nyilvántartott földtulajdont vagyonnyilatkozataiban szabályosan feltüntette. (A vagyonnyilatkozatokat I/l/a, b és c megjelöléssel csatoltuk.) A felcsúti 0220/1 helyrajzi számú, 36.165 m2 nagyságú, 62,92 AK értékű „nádas, rét” művelési ágban nyilvántartott ingatlant azonban csak 2003. január 31-én benyújtott vagyonnyilatkozatában tüntette fel először, noha az I/2 .5/b megjelöléssel mellékelt adásvételi szerződés szerint ezt is 2001. október 31-én vásárolta, a többivel együtt. Ezzel megsértette a képviselők jogállásáról szóló 1990 . évi LV. törvényt."

A másik történet a tokaji szőlőföldek és a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. sorsát vázolja. Ebben is visszatérő elem a földek olcsó megvásárlása, illetve olyan állami forrású beruházások végrehajtása, amelyek a terület értéknövekedését eredményezték.

„Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége 1997 és 2001 között összesen 80.564 m2 termőföldet és 2478 m2 belterületi földet vásárolt Tokaj-hegyalján. Az ingatlan vásárlása mélyen a piaci árak alatt történt. Különösen kirívó, hogy Sárazsadány önkormányzata az 50.529 m2 zártkertet 2 Ft/m2, a belterületi ingatlant 44 Ft/m2 áron adta el az Orbán-családnak.

A Szárhegy Dűlő - Sárazsadány - Tokajhegyalja Kft. 1997-ben alakult. A Kft. megalakulása után két nappal szőlőtelepítéshez állami támogatásért folyamodott. A pályázathoz csatolandó hatósági hozzájárulásokat még a megalakulását megelőzően megkapta. A Kft.-be dr. Lévai Anikó a megalakulás másnapján az általa vásárolt termőföld törvénytelen apportálásával kísérelt meg belépni, ezt azonban a Cégbíróság nem jegyezte be (a társaság ezen határozata a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 6. § (1) bekezdésének azon rendelkezésébe ütközik, amely szerint belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg – Dr. Lévai Anikó a szóban forgó termőföldet 100 ezer forintért vásárolta, majd két hétre rá harmincszoros értéken kísérelte meg apportálmi, így az apport elfogadásával a tagok alaposan gyanúsíthatóak a valótlan érték megjelölése bűntettének elkövetésével, amelyet a BTK 298/C. § (1) bekezdése ugyancsak három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget). Ezt követően üzletrészt vásárolt a Kft.-ben, majd később készpénzes tőkeemeléssel növelte üzletrészének értékét. A lapokban megjelenő egyre kényelmetlenebb cikkek hatására dr. Lévai Anikó 2005-ben eladta üzletrészét, de megtartotta a földtulajdont.

A fentiek alapján dr. Lévai Anikó Tokaj-hegyaljai termőföld-tulajdona 80.564 m2, amelyet 1,6 millió Ft-ért vásárolt fel.

A földbirtok jelentős részét dr. Lévai Anikó haszonbérbe adta a Szárhegy Dűlő - Sárazsadány - Tokajhegyalja Kft.-nek, de a haszonbérleti szerződést a bizottság nem ismerhette meg, és a földhivatali nyilvántartásban sincs nyoma. A Kft. a több lépcsőben kapott jelentős állami támogatással szőlőtelepítést hajtott végre - egyebek között dr. Lévai Anikó tulajdonán is. A telepítvény – a haszonbérlet lejártáig – a Kft. tulajdona. A földterület értéke a telepítés hatására jelentősen megemelkedett. A dr. Lévai Anikó sárazsadányi földjein telepített ültetvények a haszonbérleti szerződések lejárta után mindenképpen Lévai tulajdonába mennek át, ami jelentősen megnöveli a föld értékét. Az értékelés adatai alapján nem lehet meghatározni, hogy dr. Lévai Anikó sárazsadányi földtulajdona a megismert tények alapján milyen mértékű vagyongyarapodást eredményezett. A bizottság szükségesnek tartja a földterület jelenlegi piaci értékét független szakértővel fölbecsültetni, és ennek alapján megállapítani, mennyivel gyarapodott az Orbán-család vagyona dr. Lévai Anikó sárazsadányi földtulajdona révén.”

Hargitai Miklós
nol.hu