Boldog, boldogtalan - Itt van Magyarország első boldogságtérképe

2016.09.24 06:47

Elkészült Magyarország első boldogságtérképe, mely szerint a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak. Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium szakmai támogatásával és a Jobb Veled a Világ Alapítvány kezdeményezésére létrejött kutatásból azonban az is kiderül: nemzetközi összehasonlításban a sor végén állunk.

Minél kisebb egy település, annál derűsebben szemlélik a hétköznapokat annak lakói, a nők pedig minden régióban boldogabbnak vallották magukat, mint a férfiak - egyebek mellett ez is kiderül Magyarország boldogságtérképéből. A kutatás szerint a nők magasabb boldogságszintjében szerepet játszik, hogy kifinomultabb boldogságteremtő technikával bírnak, a férfiaknál jobban szeretnek beszélni másokkal jó élményeikről. A gyermeknevelés örömei is emelnek a boldogságszinten. A felmérésből az is kiderült: hazánkban az átlagnál boldogabbak a Nyugat-Magyarországon élők, a diplomások, a párkapcsolatban élők. A legboldogabbnak a nagycsaládosok mutatkoztak: minél több gyerekük volt a kutatásban résztvevőknek, annál elégedettebbek voltak életükkel. Vagyis elmondható, hogy - nem meglepő módon - boldogabbak azok, akik családban, támogató közegben élnek, mint a magányosok.

Ellenben csak a lakosság 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészségük csúcsán vannak. A legboldogtalanabbak a Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő emberek. A megyeszékhelyek szerinti nézetben a legboldogabb emberek Tatabányán, Székesfehérváron és Szekszárdon élnek, a legboldogtalanabbak Debrecenben, Miskolcon és Salgótarjánban. Budapest a 13. helyet érte el, de összességében is az látható, hogy a vidéken élő emberek általában boldogabbak, mint a fővárosiak. A foglalkozások tekintetében a vállalkozók boldogságszintje bizonyult a legmagasabbnak - emögött az áll, hogy az ő munkájuk kötetlenebb, legtöbbször a keresetük is jobb. A legalacsonyabbnak pedig - ez ugyancsak nem okozhat nagy meglepetést - a munkanélkülieké.

A felmérés azért is egyedülálló, mert ahogy az említett eredményekből is látszik, különböző szociális tényezők és a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok. "A kutatás egyik célja az volt, hogy láthatóvá váljon, melyek azok a térségek, ahol boldogabbak vagy kevésbé boldogok az emberek, hogy aztán célzott kezdeményezésekkel lehessen segíteni ott, ahol erre a legnagyobb szükség van" - nyilatkozta a kutatás ismertetésekor Bagdi Bella. A Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az eredmények arra is rámutatnak, hogy az alapítványnak melyik hazai régióra kell jobban fókuszálnia Boldogságprogramjával. Mivel eddig Magyarországon még nem készült ilyen felmérés, az eredmények kiértékelése, megértése folyamatosan zajlik, azok elsősorban a további szakmai munkát segítik majd.

Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője hozzátette: ezentúl évente megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, miként alakul a magyarok boldogságszintje. AZ ENSZ felkérésére pedig a boldogság világnapja alkalmából minden évben közzéteszik az országok boldogságrangsorát, amelyet összetett mutatók alapján készítenek el. "Kutatásunk több mutatója megegyezik ezzel a nemzetközi kutatással, hogy nemzetközi adatokat is mérhessünk, de alapvetően a mi célunk azoknak a pszichológiai tényezőknek a vizsgálata volt a boldogságszinttel összefüggésben, amelyeknek fejlesztésére a pszichológia tudománya rendelkezik eszközökkel" - mondta.

A nemzetközi kutatási eredményekhez viszonyítva az látszik: Magyarország az egyik legboldogtalanabb ország Európában. Hazánk a 18. helyet érte el a vizsgált országok 23-as listáján, csak Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és az utolsó helyen szereplő Ukrajnát előztük meg. A legboldogabb országnak Dánia bizonyult, a második helyen Svájc, a harmadikon Ausztria áll. Magyarország rossz helyezését számtalan tényező befolyásolja, ám az összehasonlításból jól kimutatható, a boldogságszint a posztszocialista országokban a legalacsonyabb.

 

 

Nagyon sok az öngyilkos Magyarországon

Évente 800 ezer ember vet véget önkezével életének az európai országokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2012-es adatokból nyert statisztikái szerint Magyarország a második legrosszabb mutatókkal rendelkező ország, csak Litvániában elkeserítőbb a helyzet. Hazánkban 100 ezer emberre 19,1 öngyilkosság jut. A KSH szerint 1870 ember lett öngyilkos Magyarországon a tavalyi évben. A WHO kimutatásában meglepő adat, hogy a komoly gazdasági gondokkal küzdő Görögországban a legalacsonyabb az öngyilkossági ráta (3,8), a görögöket pedig a nagy munkanélküliségben érintett Spanyolország (5,1) követi, de Olaszország (6,4) is "jól" szerepel. Világviszonylatban Ciprus ért el kedvezőbb eredményeket (5,1), míg Kínában 7,8, az Egyesült Államokban 12,1 öngyilkosság jut 100 ezer állampolgárra. A WHO ugyanakkor figyelmeztet: a fiatal 15-29 éves korosztály mutatói riasztó képet festenek, körükben második helyen szerepelt az öngyilkosság mint halálozási ok.

nepszava.hu