Bónuszt kap, aki nem kér nyugdíjat

2015.11.06 20:54

Több esetben csak keresetkorlátozással lehet majd a nyugdíj mellett dolgozni. Bónusszal jutalmazzák a nyugdíjkorhatár betöltése után munkával töltött éveket. Akár nyugdíjmegvonással is járhat viszont, ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, de feketén dolgozik. 2016. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak a nyugdíj melletti munkavállalásra.

Marika, aki most 68 éves, valamivel több, mint 100 ezer forint nyugdíjat kap. Irodai bérelszámoló volt. Egészsége 50 évesen megromlott, akkor leszázalékolták. A munka világába már nem tudott soha visszamenni, ezért maradt ilyen alacsony a nyugdíja. Kiegészítéseként sokszor vállalt takarítás, gyerekfelügyeletet és idősápolást is. Ezt most is megteheti anélkül, hogy az adóhatóság megbüntetné.

 

Sok az idős munkanélküli
Egy magyar nyugdíjasnak 117 ezer forintból kellene megélnie havonta, ennyi ugyanis a magyar átlagnyugdíj. Magyarországon az idősödő nemzedékek foglalkoztatási aránya európai összehasonlításban különösen alacsony.

Felmérések szerint az Európai Unióban az 55–64 éves férfiaknak 60 százaléka dolgozik, Magyarországon ez a szám 15 százalékponttal alacsonyabb. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén augusztusban az 55–64 közötti korosztály foglalkoztatottsági mutatója 46 százalék volt: minden második ember dolgozik.

Sokan szeretnének a nyugdíj mellett is munkát vállalni. A nyugdíjasok felének a nyugdíjasévekkel kapcsolatos elképzelései között szerepel, hogy életének ebben az időszakában is valamilyen formában munkát vállal majd. Az idősek kétharmada teljes vagy részmunkaidőben helyezkedne el.

Más szabályok vonatkoznak azonban az öregségi nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre, a társas vállalkozókra és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra, valamit a közszolgálatban dolgozókra egyaránt. És ezzel együtt különböznek a nyugdíj melletti munkavégzés utáni adózási és járulékfizetési szabályok is.

 

A takarítás és a vasalás nem járulékköteles
A nyugdíjasok legálisan vállalhatnak takarítást, mosást, vasalást, gyerekfelügyeletet, ha őket a megbízó természetes személy háztartási munkára alkalmazza.

Amennyiben a nyugdíjas egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy háztartási alkalmazottként végez munkát, akkor nem kell járulékot fizetnie.

 

Munkaviszonyban fizetni kell
A munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha azonban a nyugdíj folyósítása szünetel, akkor 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni – közölte az adóhatóság az Origóval.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó saját maga után fizet. A nyugdíjas társas vállalkozó után az őt foglalkoztató cég egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ez utóbbi összege 2015-ben havi 6930 forint. Abban az esetben, ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelmet szerez, valamint a nyugdíjas társas vállalkozó a személyes közreműködésért díjat kap, akkor 10 százalékos nyugdíjjárulékot is kell fizetnie.

 

Jön a keresetkorlátozás
A keresetkorlátozás a versenyszférára nem vonatkozik: korlátlanul lehet dolgozni nyugdíj mellett is. Bármilyen munkaidőben, bármekkora jövedelem megszerzése lehetséges anélkül, hogy a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kéne. A járulékokat ugyan úgy kell fizetni, mint egy nem nyugdíjas munkavállalónál.

A köztisztviselői körre viszont vonatkozik a korlátozott munkavállalási lehetőség. Itt vagy bért, vagy nyugellátást kaphat a munkavállaló.

Ugyanez vonatkozik a művész nyugdíjasokra, a korengedményes nyugdíjasokra, a bányász nyugdíjasokra. Egyszerre nyugdíjat és munkabért nem kaphatnak. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján az szerepel: az a nő, aki 40 évet ledolgozott és jogosultságot szerzett az öregségi nyugdíjához, és munkát akar vállalni, annak a nyugdíját nem folyósítják, amíg dolgozik. A balettművész életjáradékát is elveszik, ha táncáért bért fogad el.

 

Az öregségi nyugdíjasoknál is van plafon
Öregségi nyugdíjasnak tekinthető az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. A nyugdíjtörvény szerint amennyiben a nyugellátásban részesülő személy éves keresete nem éri el a minimálbér (havi 105 ezer forint) 18-szorosát, ami 2015-ben évi 1 890 000 forint, akkor a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti.

Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, akkor a nyugdíj folyósítását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszünteti. Tudni kell azonban azt, hogy a nyugdíjas munkavállalónak is kell nyugdíjjárulékot fizetnie.  Ezzel a szolgálati ideje ugyan már nem nő, de minden évben kérheti nyugellátásának növelését az előző évi keresete egyhavi átlagának 0,5 százalékával. A kérelmet a tárgyévet követően lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél.

A fenti növelést nem szabad összekeverni azzal a növeléssel, ami akkor jár, amikor valaki a nyugdíj megállapítása nélkül dolgozik tovább az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után.

 

Bónusz vs. nyugdíjmegvonás
A nyugdíjról szóló törvény nyugdíjtöbbletet, úgynevezett bónuszt biztosít minden olyan esetben, amikor a biztosított a nyugdíjkorhatár fölött a nyugdíjának megállapíttatása nélkül tovább dolgozik, és szolgálati időt szerez.

Ennek a bónusznak a mértéke az egyébként járó nyugdíj 0,5 százaléka, vagyis évi 6 százalék a korhatár fölötti minden munkában töltött és járulékfizetéssel megalapozott hónap után.

Nagyon szigorú következményre számíthat viszont 2016-tól az a korhatár előtti ellátott, aki feketén dolgozik. Ha kiderül, hogy nem jelentette be az adóhatóság felé a keresőtevékenységét, akkor a nyugdíjfolyósító nem fizeti számára az addig megállapított nyugdíját. Ráadásul a megszüntetés után már nem jár újból a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság sem.

origo.hu