Büntetni kezdett a magyar nyugdíjrendszer és jövőre fog igazán!

2018.05.25 06:05

Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását - figyelmeztetnek az e heti HVG-ben.

 
Élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően - írta a hetilapban Simonovits András közgazdász.
 
A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak mostanra ütközött ki, amikor 2016-ban 7, majd 2017-ben 10 százalékkal nőttek a reálbérek és az idén is 8 százalékos emelkedés várható. Eközben a nyugdíjak reálértéke 2016-ban csak 1,4, majd 3 százalékkal emelkedik csak és az idén sem lesz érdemi emelkedés. (Az úgynevezett valorizációs szorzószámokról részletesen itt írtunk.)
 
Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó kereset hányadosa - szakkifejezéssel: az átlagos helyettesítési arány 2015-ben még 67 százalék volt, ez 2018-ban várhatóan 55 százalékra zsugorodik. Mert bár a legújabb nyugdíjasok már élvezik az emelkedő bérek hatását, a régi nyugdíjasok nagy tömege lehúzza ezt az arányt. Ők azok, akiket szó szerint helyben - mostani jövedelmi pozíciójukban - hagynak.
 
Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza - írja a HVG-ben Simonovits András.
 
napi.hu