Csak Fapál lakása fáj a minisztériumnak

2015.11.21 06:12

Több mint 110 szolgálati lakás értékesítéséről döntött egy csomagban Juhász Ferenc korábbi MSZP-s honvédelmi miniszter még 2005-ben, és közte csak az egyik volt Fapál László egykori közigazgatási államtitkár ügye. Ez utóbbi miatt – hűtlen kezelésért – ítélték csütörtökön felfüggesztett börtönre Juhászt és Fapált.

Az ügyet még Budai Gyula, egykori elszámoltatási kormánybiztos robbantotta ki, aki azt állította, hogy 2010 előtt a honvédelmi tárcánál több mint negyven luxuslakást adtak el a bérlőknek, és ezzel 750 milliós vagyonvesztést okoztak. Bíróság elé azonban csak Fapál lakásügye került.

A történet előzményei különben még az 1990-es elejére nyúlnak vissza. Az állami és önkormányzati tulajdonú – tanácsi – bérlakások értékesítése ugyan már korábban megkezdődött, de a lakástörvény 1993-as elfogadása után vált tömegessé. Pár év alatt a teljes bérlakásállomány legalább 85 százalékát – sok százezer ingatlanról van szó – adták el a forgalmi érték töredékéért, esetleg mindössze tíz-húsz százalékáért. A folyamatot pedig nem egyszer gyanakvás kísérte, mert némi ügyeskedéssel – vagy akár csak szerencsével is – igen sokat lehetett keresni ezen.

Ennek a zuglói társasháznak a földszintjén van a Fapál Lászlónak kiutalt,
majd az általa megvásárolt egykori szolgálati lakás

Fotó:Teknős Miklós / Népszabadság

Álljon itt erre egyetlen példa. A jelenlegi miniszterelnök egy IX. kerületi két szoba komfortos önkormányzati bérlakást cserélt el 1991-ben egy V. kerületi négyszobásra, amit a kerületi önkormányzat felújíttatott. Ezt a lakást Orbán Viktor és felesége 1994-ben – a többi lakóhoz hasonlóan, az akkor érvényes jogszabályok kínálta kedvezményekkel – alig több mint félmillió forintért vásárolta meg. Ugyanezt az ingatlant 2002-ben viszont már 63 millióért adták el. Ha ez egyes vélemények szerint tisztességtelen is, törvénysértés legfeljebb annyiban történt, hogy az Orbán család az akkori szabályozás szerint nem volt jogosult négy szobára.

A bérlakások értékesítésére vonatkozó általános szabályokat a fegyveres és rendvédelmi szervek is átvették, bár a szolgálati lakások eladásának már korábban kialakult a gyakorlata – emlékeztet Kolláth György alkotmányjogász, aki a 90-es évek elején a Belügyminisztérium törvény-előkészítő főosztályát vezette. Akkor megszülettek azok az ágazati rendeletek, amelyek pontosan szabályozták például azt, ki és milyen feltételek esetén jogosult dönteni a bérlő kijelöléséről, a lakás esetleges értékesítésről, s milyen kedvezményeket lehet igénybe venni. Kolláth hozzátette: meghatározták azt is, hogy a miniszter diszkrecionális jogkörében eljárva mikor gyakorolhatott méltányosságot, tehát milyen esetekben térhetett el az általános szabályoktól.

Attól kezdve a hivatásosok a civilekével azonos – sőt, a szolgálati kötöttségeket ellensúlyozandó, esetleg számukra kedvezőbb – feltételekkel vásárolhatták meg a részükre kiutalt lakást, ha azt eladásra jelölték ki. A szabályozás különben hosszú ideig a lényegét tekintve nem változott, és a forgalmi érték harmadáért lehetett ingatlant venni. Kolláth nem vitatja, hogy lehettek olyan egyenruhások, akik ezzel nagyon jól jártak – ami a civil életben is előfordult –, ezért sokan irigykedhettek, de ez nem büntetőjogi kategória.

Juhászék ügyével kapcsolatban az alkotmányjogász leszögezte: az eljárás során a bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy Fapál lakásának értékesítése során betartották-e az akkor hatályos szabályokat. És álláspontja szerint vélhetően betartották, mert az ilyen döntéseket mindenhol a szakapparátus készítette elő, és nyilvánvaló ténysértéshez senki nem adta volna a nevét. Vagyis: ha az államtitkárnak járt szolgálati lakás, illetve, ha a miniszter saját jogkörében Fapálnak jogszabályi felhatalmazás alapján kivételes bánásmódot biztosíthatott, bűncselekményről nemigen lehet szó.
hirdetés

Az államtitkár esetében annyiban más a helyzet, hogy az ügyészség jogértelmezése szerint állami vezetőként kizárólag határozott időtartamra – megbízatásának idejére – lett volna jogosult szolgálati lakásra. Csakhogy hivatásosként az egyenruhásokra vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet is vonatkozott rá, és a miniszter annak alapján engedélyezte, hogy határozatlan idejű lakáshasználati szerződést kössenek vele, így az általa lakott ingatlan kedvezményes – nagyjából harmadáron történő – megvásárlására is jogot szerzett.

Helmeczy László, Juhász ügyvédje kérdésünkre kijelentette: hosszasan tudná sorolni, hogy korábban a honvédelmi tárcánál – részben az első Fidesz-kormány alatt is – kik kaptak a vezetők közül szolgálati lakást, amit azután szinte fillérekért vehettek meg. Köztük van például több egykori vezérkari főnök és néhány volt államtitkár is. Egykori katonai ügyészként Budai Gyula szintén a forgalmi érték töredékét fizette egy belvárosi lakásért, majd – másokkal szemben, akik az életüket tették a fegyveres szolgálatra – sietve levette az egyenruhát – jelezte.

Az ügyvéd különben az egész eljárást nem érti, mert az ügyészség máig nem árulta el, milyen jogszabályt sértettek meg Juhászék. Az első fokon eljáró bíróság pedig több tucatnyi tanú meghallgatása és számos irat áttanulmányozása után ki is mondta, hogy nem történt bűncselekmény.

Másodfokon viszont már senkit nem hallgattak meg, csupán a vád, a védelem és a vádlottak kaptak szó, s a Fővárosi Törvényszék erre csak nem egészen egy órát szánt, majd nem sokkal később a bíró gépelt papírból fel is olvasta az elmarasztaló ítéletet. Abban előhúzta még az államháztartási törvényt is, amit Juhász azzal szegett meg, hogy a tárca számára előnytelen tranzakciót kötött. Csakhogy az ügyvéd szerint ki kellett volna számolni, mennyibe kerülne a szolgálati lakás fenntartása, amelyben Fapál unokái évtizedek múlva is jogszerűen laknának. Helmeczy mindezek után úgy véli, a Fidesz a Fővárosi Törvényszéken nem a spájzban, hanem már a pulpituson van.

 

Még mindig megéri

Nem túl régen – és nem csak a fegyveres szerveknél – valóban hihetetlenül kedvező feltételek mellett lehetett szolgálati bérlakást vásárolni. A vételárat az ingatlan forgalmi értékének akár a felében is meghatározhatták, amiből még negyven százalék kedvezmény járt, ha valaki egy összegben fizetett. Vagyis: egy tízmilliós lakást meg lehetett venni hárommillióért.

A HM 2013-tól hatályos rendelete nem ennyire nagyvonalú, de azért annyira nem is kedvezőtlen. Aki készpénzben fizet, a becsérték hatvan százalékáért viheti a lakását, és szolgálati évenként kap még 120 ezer forint kedvezményt, de az eladási ár a tényleges érték negyven százaléka alá nem mehet. Állami vezetői tisztséget viselő katona viszont azóta nem kaphat határozatlan időre szolgálati lakást, tehát azt biztosan nem vásárolhatja meg.

Lencsés Károly
nol.hu