Csalásban lekörözzük a nyugatot

2016.06.01 19:21

Sokszor csalunk és az ügyek többsége következmények nélkül marad – magyar szempontból ez a konklúziója az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) friss jelentésének. Az összes támogatott ország közül Magyarországé a második legtöbb csalási ügy, illetve a legnagyobb találati arány az elindított vizsgálatokon belül az OLAF 2015-ös jelentése szerint. A dokumentumból az is kiderül, hogy rendkívül magas a hazánkból érkező bejelentések száma, ám ezek csekély töredéke jön csupán az államigazgatásból.

A 48 oldalas jelentés alapján tavaly összesen 199, az uniós támogatások helytelen felhasználásával kapcsolatos vizsgálatot zárt le az OLAF, és ebből 106 zárult ajánlással – utóbbi azt jelenti, hogy a csalás elleni hivatal nem vádhatóság, vagyis a jogosítványai odáig terjednek, hogy felhívja a nemzeti hatóságok figyelmét a feltárt visszaélésekre, és javaslatot tesz az intézkedésre.

200 milliárd debrecenbe_debrecen-portal

Magyarország 17 lezárt vizsgálattal és 14 ajánlással szerepel a listán: az első helyezett (22 üggyel) Románia lett, közvetlenül utánunk pedig a 12 ajánlást begyűjtő Bulgária végzett. A román és a bolgár esetek zöme ugyanakkor az előcsatlakozási agrártámogatásokhoz, vagyis a SAPARD-programhoz kapcsolódik: ha ezt a magyar szempontból nem releváns csomagot kivonjuk az egyenletből akkor egyértelműen Magyarországé a legtöbb visszaélés.

Az OLAF és a nemzeti hatóságok uniós szinten mintegy 888 millió euró behajtását indítványozták, vagyis ennyi szabálytalan kifizetést találtak a 2015-ben lezárult eljárásokban.

A szervezet közreadta a bejelentések listáját is: tavaly 380 vélelmezett csalásról kaptak hivatalos értesítést, ezeknek mindössze a hatoda származott a közszférából, a többivel magánbejelentők keresték meg az uniós hatóságot. Vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy a támogatások elosztását és ellenőrzését végző intézményrendszer hatékonyan kiszűrné a csalási kísérleteket. Magyarország, ahol a pályáztatás a 2014-es választások után maximálisan központosítottá vált, ebben a tekintetben feltűnően alulteljesít: a 21 tavalyi bejelentés közül mindössze egynek volt a forrása az állam. Meglehetősen hátul kullogunk abban a rangsorban is, amely azt mutatja, hogy az ajánlások mekkora hányadát követte tényleges intézkedés a nemzeti hatóságok illetve a bűnüldözés részéről: az 50 százalék körüli uniós átlag helyett mi csupán 25 százalékos arányt tudunk fölmutatni.

nol.hu